Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Bostoni Egyetem kutatói a BioRxiv preprint szerveren adták ki azt az új kutatási eredményüket, amelyben egy általuk létrehozott új koronavírus-variánsról írnak. Az Interesting Engineering összefoglalója szerint a vírus a kísérletek során a laboratóriumi egerek 80 százalékát megölte. A Forbes arról ír, bár az eredmény alapvetően jó célt szolgált, és épp azt bizonyította be, hogy a vírus kevésbé halálos, ha módosítják, a körülmények komoly kérdéseket vetnek fel az ilyen típusú kutatások szükségességével kapcsolatban.
A preprint kiadványokat arra tervezték, hogy a kutatók mielőbb közzé tudják tenni az általuk elvégzett kísérletek eredményét. Az olyan neves folyóiratokban, mint a Nature-ben vagy a Science-ben megjelent cikkek szakértői értékelésen mennek keresztül, és csak azután lehet őket publikálni. Ez azonban gyakran időigényes feladat, ezért a kutatók a világjárvány idején a preprint közléshez folyamodtak, hogy az egészségügyi szervezetek mielőbb lépni tudjanak a járvány elleni védekezésben. Az Interesting Engineering azonban megjegyzi, a bostoni kutatók munkája nem illik bele ebbe a halmazba.
Sokkal jobban ellenáll a védőoltásnak a koronavírus új mutációja, mint az eddigiek
Az Omikron újabb alváltozata, a BA.2.75.2 a szakemberek szerint az idei télen válhat dominánsá, ami azért is aggasztó, mert képes kikerülni a vérben lévő semlegesítő antitesteket.
A szakemberek ezúttal semmit nem adtak hozzá a koronavírus elleni védekezéshez, azonban ismét utat nyitottak a régi vitához, amely arról szólt, hogy a koronavírus vajon a természetből vagy a laboratóriumból indult-e útnak. A Bostoni Egyetem kutatásait az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (National Institutes of Health, NIH) finanszírozta, ám nem tudott erről a konkrét kísérletről.
A lap szerint ahhoz, hogy megértsük, valóban veszélyes volt-e a kutatás, közelebbről is meg kell nézni, hogy pontosan miről szólt az.
A bostoni tudósok az eredeti koronavírus egyik tüskefehérjéét a géntechnológia segítségével kicserélték az omikron BA.1 variánsban található tüskefehérjére. Ezután három egércsoportot fertőztek meg:
- egyet az eredeti vírussal,
- egyet a BA.1 variánssal,
- egyet pedig a génszerkesztett változattal.
A három közül az utóbbi volt az, ami a megfertőzött egerek 80 százalékát elpusztította. Fontos azonban megjegyezni, hogy a BA.1 variánssal fertőzött egereknél szintén 80, míg az eredeti koronavírus esetében 100 százalékos volt a mortalitás. Vagyis az eredmények azt mutatják, hogy a csapat nem egy halálos vírust hozott létre, épp ellenkezőleg:
bebizonyította, hogy a tüskefehérje megváltoztatásával gyengíthető a koronavírus.
A probléma sokkal inkább az, hogy az eredményben nem lehettek biztosak a kutatók a kísérlet előtt, illetve, hogy nem szóltak erről a NIH-nek. A lap ugyanakkor megjegyzi, hogy az egyetem etikai bizottsága zöld utat adott a kísérletnek, így az legális keretek között zajlott.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
