Megerősítette az MVM Égáz-Dégáz Földgázhálózati Zrt. helyszíni vizsgálata, hogy a szombathelyi Oladi platón végzett, az azbesztes kőzúzalék lefedését célzó munkálatok során tényleg az aszfaltréteg alá kerültek a társaság üzemeltetésében lévő gázvezeték-elzáró szerelvények, tudatta a társaság a HVG-vel, miután rákérdeztünk, hogy hány ilyen szerelvényt burkolhattak le.
Baka András köztársasági elnök szerdán az Oladi platóhoz látogat, miután helyi lakók felhívták a figyelmet az aszbesztveszély kezelésével kapcsolatos problémákra.
A cég szerint ezek „pontos számának és elhelyezkedésének meghatározása, a szükséges intézkedések előkészítése folyamatban van”.
Információink szerint az útburkolaton neonzöld festékkel jelezték, hogy vannak a leaszfaltozott elzárók, és körülbelül tucatnyi ilyen lehet.
Az MVM szerint velük senki sem egyeztetett az elzárók leburkolása ügyében, és azt is írták, hogy
A szerelvények hozzáférhetősége alapvető műszaki és biztonsági követelmény, hiszen üzemzavar esetén kulcsszerepük van a hálózat gyors szakaszolásában. A jelenlegi állapot ezért nem tartható fenn, társaságunk felvette a kapcsolatot a terület tulajdonosával és a beruházóval a szükséges beavatkozások egyeztetése és a helyzet mielőbbi rendezése érdekében.
Az Oladi platón szeptember elején indultak a burkolási munkálatok, miután a város hiába várta a kormányzati segítséget a súlyos egészségügyi kockázatot jelentő, ausztriai bányákból származó, sokfelé útburkolásra használt azbeszttartalmú kőzúzalék ártalmatlanításához.
A ügyben egyre többen sürgetik a nagyobb kormányzati szerepvállalást, mint anyagi, mind szakmai tekintetben. A héten több fórumon is szó volt erről. A központi szakmai koordináció hiányát jól mutatja, ami Szombathelyen történik: a város saját erőből vágott bele az utak ideiglenes leburkolásába, hogy minél előbb csökkenteni tudja az ott élők kitettségét, de a vélhetően szabálytalanul végzett munkálatokkal kapcsolatban eljárás indult, és számos szakmai kritika is felmerült, többek között:
- indokolt lehetett volna inkább eltávolítani a veszélyes köveket legalább a legkockázatosabb területekről,
- mérlegelni a végső költségeket, a lefedéssel ugyanis megtöbbszöröződik a szennyezett anyag, ami hatványozottan drágítja a végleges eltávolítást, hiszen a érintkezik a két réteg, akkor onnantól mindkettő veszélyes hulladéknak számít,
- a lefedési munkálatok során betartani a munkavédelmi előírásokat, például mérni a levegő azbesztkoncentrációját, lezárni a területet, védőeszközöket használni, megfelelően kezelni az azbesztet kiporzó köveket, nem pedig kitenni a dolgozókat és a környéken élőket a mérés hiányában ismeretlen mértékű terhelésnek,
- egyeztetni az érintett közművek kezelőivel, hogy ne kerüljenek a burkolat alá a csatornafedelek és gázelzárók.
Mindezek teljesítésére a lakossági nyomás alatt minél hamarabb eredményre törekvő városvezetésnek láthatóan sem ideje, sem forrása nem volt, és hasonló helyzetben van több mint 200 önkormányzat a térségben. Erre Nemény András helyi polgármester is utalt azon a szerdai azbesztfórumon, ahol arról is beszélt, hogy nagyon várják a kormánytól „a kialakult helyzet egységes kezelését, az iránymutatást, a kezeléshez szükséges központi forrás megnyitását”.
Szánjon több forrást és figyelmet az azbesztügyre, vállaljon szakmailag megalapozott központi koordinációt, írja át életszerűre az azbesztpályázatot. Többek között ezeket várja a kormánytól helyi lakos, polgármester, szakértő, akadémikus, jogász, környezetvédő. A megoldáshoz Baka András államfő is szeretne lökést adni.
A gázelzárók ettől még továbbra is az aszfalt alatt vannak, de az MVM megnyugtat, hogy a vezetékrendszer szempontjából nem fenyeget kockázat, a helyi „elosztóhálózat magas színvonalú, azon tervezett karbantartás nincs ütemezve”, de ha mégis szükség lenne valami miatt javításra, a nehezített körülmények közepette is meg tudják oldani.