Az, hogy az Alaptörvény tervezett módosítása értelmében - akár közszereplőként is - azon a címen perelhet valaki egy lapot, hogy az ő közösségét megsértették, alkalmas arra, hogy a hatalomnak kényelmetlen sajtóorgánumokat ellehetetlenítsék - írja közleményében a Magyar Lapkiadók Egyesülete, amely szerint a médiahatóság sajtófelügyeleti szervvé nyilvánítása is egyértelmű cenzúrát jelent.
A médiatörvényt nem módosította kielégítően a magyar kormány, a romák hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, a tavaly január elsején hatályba lépett új magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények pedig gyengítik az emberi jogok védelmét - többek között ezeket említette meg a Human Rights Watch éves jelentésében, amelyben egy oldalt szentel a magyarországi helyzetnek.
A kormány és az IMF tárgyalásairól, a magyar gazdaságpolitikáról közölt elemzést az osztrák Der Standard csütörtökön, míg a European Voice című brüsszeli lap az Európa Tanács (ET) főtitkára által tett, Magyarországgal kapcsolatos bejelentésről írt, a La Repubblica baloldali olasz napilap pedig a Magyar Művészeti Akadémiáról ír.
Az MSZP Európai Parlamenti (EP) delegációjának vezetője szerint nem igaz, hogy lezárult volna az Európa Tanács (ET) vizsgálata a magyar médiahelyzetről.
„Teljesen együttműködő” volt a magyar kormány az Európa Tanáccsal a médiatörvény és az igazságügyi reform kifogásolt szakaszaival kapcsolatban – mondta a hvg.hu-nak a szervezet szóvivője. Újabb vizsgálatok egyelőre nem várhatók más törvényeket miatt, de a médiaszabályozásban minél előbb változásokat szeretne látni az Európa Tanács. A kormány korábban "magánvéleménynek" nevezte a kritikákat.
A Fidesz érdemben reagált a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkárának szavaira. A párt nevében Cser-Palkovics András üdvözölte, hogy a tanács szerint a magyar kormány megnyugtató választ adott a médiatörvénnyel kapcsolatos EU-s kifogásokra.
Az Európa Tanács főtitkára közölte: a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, Magyarországon ki vezesse a médiatanácsot, és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Ám a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű szervezet aggodalmaira.
A legfrissebb jelentés szerint a magyar médiaszabályozás továbbra sem felel meg az Európa Tanács mércéjének. Az ET emberi jogi biztosának ajánlásaiból keveset teljesített Magyarország, ezért felmerül a joggal való visszaélés lehetősége, emellett innen is a közmédiára gyakorolt politikai nyomásról szóló hírek érkeztek, ezért felszólítják a magyar kormányt, hogy tegyen eleget az ET 2011-es állásfoglalásának.
Az Európai Tanács (ET) szerint további lépések szükségesek a magyar kormánytól a médiaszabályozás terén. Erről Thorbjorn Jagland, az ET főtitkárának szóvivője, Daniel Holtgen nyilatkozott a Népszabadságnak. Navracsics Tibor hivatala szerint a miniszter múlt héten együtt kávézott a főtitkárral.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen a médiaengedélyeztetési irányelv nem megfelelő átültetése miatt. A testület arról tájékoztatott, hogy egy műholdas televíziós szolgáltató panaszolta be tavaly Budapestet, amiért a magyar törvények alapján csak úgy indíthatta meg a szolgáltatását az országban, hogy rendelkezik magyarországi telephellyel. A bizottság szerint viszont az uniós irányelv szerint ilyen kötelezettséget nem írhat elő uniós tagállam.
