A Magyar Lapkiadók Egyesülete aggodalommal tekint az Alaptörvényhez most benyújtott negyedik módosítási javaslat véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó rendelkezéseire - közölte a szervezet, szerintük a javaslat elfogadása, ezzel alaptörvényi szintre való emelése alkalmas lehet a véleménynyilvánítás szabadsága mint alkotmányos alapjog jelentős mértékű csorbítására.

Az Alaptörvényre vonatkozó módosítási javaslatot a 2014. március 1-jén hatályba lépő Polgári törvénykönyvnek a személyhez fűződő jogokra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni ahhoz, hogy világosan látható legyen a véleménynyilvánítás, a szólás szabadságának, a sajtó szabadságának a veszélyeztetése - írják.

A lapkiadók felidézik, hogy akit eddig személyes jogában megsértettek, saját nevében, saját személyhez fűződő jogainak megsértéséért polgári peres eljárásban kereshetett jogorvoslatot az elszenvedett sérelmére. Az Alaptörvény módosítási javaslatában azonban az áll, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, és a közösség egyes tagjai is bírósághoz fordulhatnak emberi méltóságuk megsértése miatt, vagyis kiterjesztik a kereshetőséget.

Stiller Ákos

Az ilyen közösséghez tartozó személyek számára lehetővé válik, hogy az egyszerű többséggel elfogadott törvényben meghatározottak szerint a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket a bíróság előtt érvényesíthessék, azzal, hogy az elfogadott új Polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezése szerint a közösség tagja által indítható ügyeknek nem feltétele, hogy a jogsérelem alkalmas legyen arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan keltse a fenyegetettség érzetét - írják.

Mi van akkor, ha a magyar nemzet mint közösség egy vagy több tagja éppen egy közszereplő vonatkozásában elhangzott véleménynyilvánítás kapcsán érzi úgy, hogy megsértették az adott közösség személyiségi jogait és perelni fog? - teszi fel a kérdést a szervezet közleménye, eszerint lehet, hogy az új szabályozás - a személyiség jog megsértésének megállapítása esetén a sérelemdíj kiszabásának automatizmusával együtt – egyrészt a megélhetési pereskedők számát fogja gyarapítani, másrészt megalapozottan feltételezhető, hogy ezek a jogi eszközök alkalmasak lehetnek a hatalomnak kellemetlenkedő sajtóorgánumok gazdasági ellehetetlenítésére, a kritikus hangok elhallgattatására.

Ugyancsak a véleménynyilvánítási szabadság, ezen belül a sajtószabadság súlyos korlátozásaként értékeli a Magyar Lapkiadók Egyesülete az Alaptörvény módosítására vonatkozó következő rendelkezést: A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A sajtótermékek nyilvántartásba vételével kapcsolatos igazgatási feladatokat lát el a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, de nem a sajtótermékek felügyeletét - emlékeztetnek, szerintük a sajtótermékek felügyelete egyértelműen cenzúrát jelent, ennek a ténynek az alaptörvényi szintre való emelésével formálisan is lehetetlenné teszi a jogalkotó azt, hogy az Alkotmánybíróság kimondja a rendelkezés alkotmányellenességét.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete közölte, hogy minden rendelkezésére álló hazai és nemzetközi fórum előtt határozottan tiltakozni fog a sajtótermékek felügyeletének az Alaptörvényben való rögzítése ellen.