Akár az ózonrétegben is kárt okozhatnak a légkörbe visszalépő, és ott elégő műholdakból származó fémrészecskék egy új tanulmány szerint. Műholdakból egyre több van, és egyszer mindegyik pályafutása véget ér.
Amellett, hogy drasztikusan növelte volna az űrszemét mennyiségét, más műholdakat is veszélyeztetett volna az a szerdai eset, melyben valóban csak egy hajszálon múlott, hogy megtörténjen a baj.
Szerdán este belépett a Föld légkörébe az Európai Űrügynökség műholdja, mely1995 és 2011 teljesített szolgálatot – azóta pedig irányíthatatlanul keringett.
Hónapokon át tartó próbálkozás után végre engedélyt kapott a Varda Space arra, hogy visszahozza a Földre az első űrgyárát.
Lehet, hogy atomfegyver, de senki se gondoljon Hirosimára, az űrben még az atomrobbantás is más.
A japán Astroscale Holdings hétfőn számolt be az ADRAS-J műhold sikeres felbocsátásáról.
Egyre közelebb kerül a világ ahhoz, hogy mindennapos legyen a földi térerőt nélkülöző, műholdas okostelefon-kapcsolat. Több nagy cég is jelentős befektetéseket eszközölt az ezen munkálkodó AST SpaceMobile-ba.
Alaszkában már működik az újfajta Starlink-szolgáltatás, melyet elsősorban az ilyen távoli helyszíneken működő internetszolgáltatóknak ajánl a SpaceX.
Több cég is verseng már azért, hogy műholdas mobilszolgáltatást indítson az űrből, most éppen a SpaceX vág bele az ezzel kapcsolatos kísérletezésbe.
Katonai műhold felbocsátásáról tett bejelentést vasárnap az orosz katonai tárca.
A Föld körül keringő műholdak egyre növekvő száma miatt űrbalesetek veszélyére figyelmeztet az Európai Űrügynökség (ESA), mely egy igen érdekes megoldási javaslattal is előállt.
Napjaink egyik legfontosabb hívószava a fenntarthatóság, mely mögött azonban gyakran semmi valódi tartalom nem áll. Nem így az amerikai TIME magazin gyűjtésében szereplő megoldásoknál. A lap összeállította az év 200 legjobb találmányának listáját – a merítésből most azokat mutatjuk be, amelyek a fenntarthatóság terén kiemelkedők.
Mindössze 100 gramm, mégis óriási veszélytől óvja meg a még működő űreszközöket az Airbus Detumbler nevű megoldása: az élettartamuk végéhez ért, már csak céltalanul pörgő műholdak pályáját teszi kiszámíthatóbbá.
A Föld a Mars és a Nap jelenleg olyan pozícióban vannak, hogy a két bolygó épp a csillag két ellentétes oldalán tartózkodik. Ilyen helyzet kétévente fordul elő. Most várni kell.
Tudósok és mérnökök tízezrei dolgoznak a világon minden évben azon, hogy elkészítsenek egy új eszközt, kifejlesszenek egy új gyógymódot, vagy kidolgozzanak egy eljárást, amely így vagy úgy könnyebbé teszi a mindennapokat. A TIME magazin ezekről a kísérleti eszközökről sem feledkezett meg, amikor összeállította az év legfontosabb innovációinak 200-as listáját. Az alábbi 17 újdonság került bele a kategóriába.
Az eddig ismertnél jóval több római erődítmény volt egykoron a Közel-Keleten, ami megcáfolja a terület funkciójával kapcsolatos eddigi elméleteket. A történelmet két hidegháborús műhold segít most újraírni.
A jelek szerint Oroszország tudatosan manőverezte közel a Lucs 2 katonai műholdját az amerikai Slingshot Aerospace űreszközéhez. A két objektum végül 60 km-re állt meg egymástól.
Még nem áll készen az éles bevetésre az Ariane 6 hordozórakéta, addig is amerikai technológiával juttatnák az űrbe a Galileo navigációs műholdakat.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) két műholdja is rögzítette, ahogy a Hold árnyéka végigsuhan a Föld felszínén.
A légköri folyamatok eredményeként a Mars légkörében oxigénatomok álltak össze oxigénmolekulákká, aminek eredményeként időnként zöld fényben ragyog az éjszakai égbolt. Nemrég sikerült megörökíteni is.
