szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Akár az ózonrétegben is kárt okozhatnak a légkörbe visszalépő, és ott elégő műholdakból származó fémrészecskék egy új tanulmány szerint. Műholdakból egyre több van, és egyszer mindegyik pályafutása véget ér.

Csak visszalépnek a Föld légkörébe, ott elégnek, és kész – tartja a közvélekedés az élettartamuk végén a Föld körüli pályáról letérő műholdaktól (és más tárgyakról). Valójában eddig a tudomány is azt gondolta, hogy ez viszonylag biztonságos. Majd jobban utánajártak, és kiderült: nem egészen.

Az elégő műholdak ugyanis fémrészecskéket hagynak a légkörben, melyek gyöngyházfényű (vagy poláris sztratoszférikus) felhők kialakulásához vezethetnek. A szivárvány színeiben pompázó felhők szépek ugyan, de legalább ilyen kártékonyak is: kárt tehetnek ugyanis az ózonrétegben – írja a Business Insider a PNAS folyóiratban publikált tanulmány nyomán.

Nagyon rossz hír jött az Antarktisz feletti ózonlyukról, talán sosem fog begyógyulni

Új-zélandi kutatók szerint eljutottunk arra a pontra, hogy most már nem feltétlenül az ember által előállított káros anyagok, hanem a klímaváltozás maga katalizálja az ózonlyuk növekedését az Antarktisz felett. Az elmélettel nem mindenki ért egyet.

Pedig műhold akad bőven a Föld körül, a Starlinket működtető SpaceX például épp most von ki 100 darabot – ezek is űrszemétként végzik, jó eséllyel a légkörbe belépve, és ott elégve.

A tanulmány szerint a sztratoszférában keringő részecskék körülbelül tizede származhat a repülőiparból, ami akár a Föld klímájára is hatással lehet az ózonrétegben okozott lehetséges kár miatt.

Nem vicc: fából építene műholdat Japán

A japán Kiotói Egyetem mérnökei szerint a Nemzetközi Űrállomáson tesztelt faminta nem vetemedett meg, nem ment össze és nem bomlott le, míg az űrben volt.

Fontos tehát annak megértése, hogy milyen veszélyt jelentenek ezek a Földre, és ezáltal az emberekre is. Adódik azonban a kérdés, mit lehetne tenni: a BGR szerint a fából készült műholdak ötlete is jelenthet megoldást, a japán űrügynökség például már tesztel is ilyet.

A probléma tehát megoldásért kiált, az egyre több műhold ugyanis egyre több, az ózonrétegre káros fémrészecskét is hagyhat a légkörben. Semmi sem tart ugyanis örökké, egyszer minden műhold pályafutása véget ér – csak úgy tűnik, nem mindegy, mi történik vele utána. Szerencsére már több kreatív elképzelésen is dolgoznak a szakemberek.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!