Arról nem ejtett szót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Magyarország egyik legközelebbi szövetségesének, Lengyelországnak a légterét éppen abból a Belaruszból berepülve sértették meg orosz drónok, ahol ő most tartózkodik.
Goromba provokáció, harccal történő felderítés lehetett a célja azoknak az orosz drónoknak, amelyeket a lengyel légvédelemnek kellett lelőnie szerda éjszaka Rácz András Oroszország-szakértő szerint.
Nem elég az elköteleződés az Orbán-rezsim külpolitikai irányvonalának felszámolása iránt, egy leendő Tisza-kormánynak azért is aktívan kell tennie, hogy újra elismert tagja legyen a nyugati szövetségesi rendszernek. És azért is, hogy megakadályozza a mostani szövetségesek befolyásolási kísérleteit. Hegedűs Dániel cikksorozatának első része.
Oroszország negatívan áll az összes olyan javaslathoz, ami szerint európai katonákat kellene Ukrajnába vezényelni az ország biztonságának garantálása érdekében.
A nemzetközi sajtó továbbra is a Trump és az európai vezetők csúcstalálkozóját elemzi, ám egyre többen elkezdték a magyar kormányfő szerepét is pedzegetni.
Az amerikai elnök szerint létrejön a béke, bár lehet, hogy Vlagyimir Putyin nem is akar megállapodni. Az ukránoknak szerinte a NATO-ról és a Krímről is le kell mondaniuk, de Európától „NATO-szerű” biztonsági garanciákat kaphatnak.
Hétfőn az ukrán elnök és egy nagyszámú európai delegáció Washingtonba látogat.
A hétvégi amerikai-orosz csúcstalálkozó után Trump vagy sok szerencsét kíván a további harcokhoz az ukrán elnöknek, vagy közli: meg tudtak állapodni Putyinnal.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter "elfelejtette" elmondani, hogy orosz gépeket.
A Litvániába betévedt drón 2 kilogramm robbanóanyagot is tartalmazott.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.
A környezet- és a honvédelmet egyaránt szolgálná az a javaslat, hogy természetes akadályokkal állják útját egy orosz inváziónak a NATO keleti peremén. Viszont lakásokat is lehetne építeni helyette
Georg Häsler szerint fontolóra kellene venni az 5-ös paragrafus alkalmazását.
Sokak félelme szerint Oroszország néhány éven belül képes lehet arra, hogy támadást indítson egy másik európai ország, akár egy NATO-tagállam ellen. Ez attól is függ, hogy Ukrajna meddig állja a sarat. Putyin tud ijesztő dolgokat mondani, például: „Ahova egyszer egy orosz katona lépett, az a terület már Oroszországé.” De mennyire valószínű egy orosz támadás a nem is olyan távoli jövőben?
A miniszterelnök politikai igazgatója a CNN-nek mondta el, hogy Európa nem Ukrajna támogatásával garantálhatja biztonságát, hanem azzal, ha többet költ fegyverkezésre.
A misszió a NATO egyik műveletének része, amely nyolc kelet-európai országban állomásozó, többnemzetiségű harccsoportokat fog össze.
A franciák, az olaszok és a csehek is már közölték, hogy nem fognak amerikai fegyvereket vásárolni Kijevnek, ugyanakkor azt is közölték, hogy más eszközökkel kívánják segíteni Ukrajnát.
A védelmi tárca szerint más projektekkel segítik Ukrajnát, például a nagy kaliberű lőszerek beszerzésében segítenek.
Bár nem bízik az orosz elnökben, továbbra is dolgozik azon, hogy véget vethessenek az ukrajnai vérontásnak.
Ukrajna háborús támogatása megváltozik, Kijev légvédelmi rakétákat kap, Putyin pedig súlyos üzenetet.
