Ma már a vadászrepülő is olyan, mint a mobiltelefon: akár le is állhat, ha a gyártó nem támogatja, nem frissíti, netán távolból lekapcsolja. Gondban is vannak a NATO-szövetségesek.
„Ha most mi Oroszországnak diplomáciai úton megadjuk azt, amit három éven keresztül háborúval nem volt képes elérni, akkor az egyértelműen vereségünket jelenti a biztonság megtartása terén Európában” – vélekedett Jan Lipavsky a közszolgálati Cseh Televízióban.
Pártpreferenciától függően nagy a társadalmi megosztottság abban, hogy előnyösek vagy veszélyesek Magyarországra, illetve Európára nézve Donald Trump intézkedései. Sokak számára lehet meglepő, ami a Medián felméréséből a Pride megítéléséről kiderül.
A Donald Trump külpolitikai irányváltásához alkalmazkodó Európa a nyomás alatt olyan határozott lehet, amilyennek rég lennie kellene, különben nagyhatalmi erőközpontok szorításában találja magát. Aki ebből kimarad, mint az orbáni Magyarország, az lemarad, s nem a centrumban, hanem a periférián köt ki. Európában pénzügyi tabukat kell ledönteni a fegyverkezés finanszírozásához.
Emmanuel Macron francia elnök szerda esti televíziós beszédében a tartós béke fontosságáról beszélt, és jelezte, csúcstalálkozót szervez a béke garantálásában érdekelt európai hadseregek vezetőinek.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Donald Trump külpolitikai ámokfutása összehozta az európai vezetőket, de a résztvevők szerint nincs szakadás, az USA továbbra is a szövetségesük. Keir Starmer négy fontos döntésről számolt be, Ursula von der Leyen pedig Európa újrafelfegyverzésének tervével fog az Európai Tanács következő ülésére érkezni.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Meg kell az európaiakat győzni arról, hogy Ukrajna mellett kiállni csak úgy ér valamit, ha az tényleges támogatással párosul – írja a lap egykori főszerkesztője.