Tényleg megnyerheti Ukrajna a háborút, ahogy Trump felvillantotta?

Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.

Meglepőnek, akár még bombasztikusnak is hatottak Donald Trump azon kijelentései, amiket az ENSZ kedd esti New York-i közgyűlésén hangoztatott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Még ezeknél is erősebbre sikerült az a szövege, amit nem sokkal később a saját közösségi médiafelületén jelentetett meg.

Ebben az amerikai elnök arról írt, hogy az Európai Unió és a NATO támogatásával Ukrajnának jó kilátásai vannak rá, hogy vissza tudja szerezni az oroszok által megszállt területeit. Trump az oroszokat előbb lepapírtigrisezte, majd még rá is emelt a korábban leírtakra, és közölte,

hogy az ukránok talán még az eredeti határaik visszaállításánál is sokkal többet nyerhetnek ebből a konfliktusból.

„Mindenesetre én mindkét országnak csupa jót kívánok. Mi pedig továbbra is fegyvert szállítunk majd a NATO-nak, hogy a NATO azt tehessen ezekkel, amit csak akar. Mindenkinek sok sikert” – zárta a témában tőle meglehetősen szokatlan hangvételűnek tekinthető bejegyzését Donald Trump.

Ráadásul minden jel arra mutat, hogy nem a megszokott trumpi szeszélyességgel van dolgunk, hanem tudatos elmozdulást látunk az elnöknek a beiktatását követő első pár hónapban követett külpolitikájától. Még csak túlságosan hirtelennek sem mondható, ami történik, hiszen a fordulat első jelei már nyár közepén láthatók voltak.

https://hvg.hu/vilag/20250730_Trump-putyin-ukrajna-haboru-ultimatum-szankciok-ebx

Donald Trump július 14-én jelentette be, hogy ötven napot ad Oroszországnak a béke megkötésére, és ha ez nem történik meg, Moszkva súlyos vámokra számíthat. Két hét múlva pedig közölte, hogy az ötven napot sem hajlandó kivárni, és mindössze 10-12 napra szűkítette le a rendelkezésre álló időablakot. Ezt az oroszok az alaszkai találkozóval még láthatóan ki tudták mozogni, ám mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzetet a legmagasabb szintű személyes találkozóval sem tudta kezelni az amerikai elnök, leginkább azért, mert Vlagyimir Putyin nem érdekelt a békekötésben. Ehelyett az orosz diplomácia Trump beiktatása óta különböző időhúzó taktikákkal igyekszik megakadályozni a rendezést.

Háború Ukrajnában

2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások