Karinthy Frigyes beleírta a szeretőjének szóló levélbe, hogy az majd érettségi tétel lesz, az első magyar slammert pedig úgy hívták, hogy Tinódi Lantos Sebestyén, mondta el Nyáry Krisztián. De arról is beszélt a WMN-nek, hogyan őszintétlenek a szerelmeslevelek.
Egy tavalyi találkozásuk történetét osztotta meg az író, így búcsúzva a szerdán elhunyt színművésztől.
Úgy vették át a neves szerkesztő, kiadóvezető Szinyeiről írt szövegét, hogy azt a látszatot keltették, támogatja a Városliget múzeumi negyeddé alakítását. Pedig ez épp fordítva van – Nyáry emiatt háborog a Facebookon.
Az író-kiadóvezető a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandát talált a Bibliában. Levelet írt a NAV-nak.
Az író, irodalomtörténész szerint a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Balassi Intézet és az Operaház a Magyar Idők kulturális rovatában hónapok óta penetránsan durva támadásoknak vannak kitéve, mert baloldaliként – vagy csak nem eléggé jobboldaliként – listázott műveknek és művészeknek is teret adnak.
Sokszor lebecsüljük a külső segítség jelentőségét krízishelyzetben, azt hisszük, magunknak kell megbirkóznunk mindennel. Pedig életbevágó az a támogatás, amit az ember másoktól kaphat. Ezt élte meg Nyáry Krisztián író is, akinek 2014-ben, több hónapos betegeskedés után, 42 évesen halt meg a felesége.
Már csak múltja miatt is óriási veszteség, hogy nem érheti meg 80. születésnapját – így reagált az író a Magyar Nemzet megszűnésének hírére a Facebookon.
Nyáry Krisztián írt lábjegyzetet a magyar korcsolyacsapat aranyérméhez.
Osztott, szorzott Nyáry Krisztián könyvkiadó, és az elmúlt hetek gyászhírei alapján bebizonyította, milyen keveset élnek a híresebb magyarok.
Az irodalomtörténész szerint az ő fiatalkorában a dokumentumfilmek sokszor küzdelmesek voltak, a januári Budapest International Documentary Festival kínálatában viszont már csak izgalmas élettörténeteket, sorsokat láthatunk majd.
Az író két meghatározó világjelenséget lát, egyik rosszabb, mint a másik.
A felheccelt erőszakot megértéssel kezelő miniszterelnöki gesztus sokaknak Horthy és a fehérterrort juttatja eszébe.
Facebookos megjelenésünk menedzseléséhez online blogoktól kezdve tudományos szakkönyveken át mások gyakorlatáig ezernyi helyről vehetünk tippeket. Cikkünkben a népszerű közösségi oldalon is aktív hazai hírességek mondják el, szerintük mi a siker titka.
A Dal+Szerző blog és az Artisjus kampányt indított a magyar dalszerzők értékteremtő munkájának bemutatására. Mit akart a szerző és mit gondol egy-egy ismert művész az adott dalszövegről? Öt kis videóból kiderül.
Egy székely életvezetési tanács jutott eszébe Nyáry Krisztiánnak arról, áramveszélyre figyelmeztető táblát raktak ki a határkerítésnél.
Április 11-én, a költészet napján a Magvető Kiadó irodalmi kávézót nyit a Dohány utcában. De miért kell Esterházy Péter, Pilinszky János, illetve a kortárs magyar élvonal kiadójának saját kávézó?
Nem elég, hogy az Alexandra-hálózat összeroppanása nehéz helyzetbe sodorta az egész magyar könyvpiacot, még L. Simon László is segíteni akar. Az események inspirálták a neves irodalomtörténészt „kis iparági vigaszmeséjének” megírására.
Egzisztenciális szorongások, identitásválságok és irányzékvesztések – egyebek mellett e jelenségek is kísérhetik a komolyabb karrierváltások időszakát. A HVG Extra Business cikke olyan sikeres hazai példákat mutat be, amelyekből erőt, inspirációt meríthetünk.
Százakat vártak, végül ezer ember jelent meg egy kiállítás- és könyvbemutatón, utóbbi Nyáry Krisztián műve, magyar festők magánéletét dolgozza fel. Az esemény spontán módon megkettőződött.
Lehet hatni zsidóvicekkel, tragikus sorsú irodalmárok valós sztorijával a mai gyerekekre? Diákokkal néztük meg a Magyar Flódnit. Rendhagyó irodalom- és történelemóra Nyáry Krisztiánnal és hőseivel.
