szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Karinthy Frigyes beleírta a szeretőjének szóló levélbe, hogy az majd érettségi tétel lesz, az első magyar slammert pedig úgy hívták, hogy Tinódi Lantos Sebestyén, mondta el Nyáry Krisztián. De arról is beszélt a WMN-nek, hogyan őszintétlenek a szerelmeslevelek.

Nyáry Krisztián író, a Magvető kiadó vezetője, a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója a WMN-nek adott interjúban arról is beszélt, legutóbbi könyve az irók költők szerelmesleveleiről miről is szólnak a ma embere számára. Az első fennmaradt szerelmeslevél i. e. 2200-ből úgy szól, mintha tegnap írták volna, a szerelmeslevél műfaja örök. A szerelemről inkább írni szeretünk, könnyebb, mint szemtől szembe beszélni róla. És bár a postai levélről leszoktunk, szerelmeslevelet továbbra is írunk. Az írók sokszor írtak úgy leveleket, hogy tudták, azt majd a nyilvánosság is olvasni fogja, ezért - de ez minden szerelmeslevélre igaz - egyszerre őszinték és őszintétlenek: hatást gyakorolni akaró művek egy egyfős közönségnek.

Nyáry arról is beszél, mára elfogadta szakma az eleinte irodalmi bulvárnak tartott műveit, mert ő is tisztázta, ezek szórakoztató ismeretterjesztő művek, nem tudományos szakirodalmak. Nem érti, miért ragaszkodnak az iskolában a kronologikus irodalomoktatáshoz, és miért nem változnak jobban a kötelező olvasmányok - ezzel szólt hozzá Tamás Gáspár Miklós kapcsolódó cikkéhez. A slam mutatja, hogy a mai fiatalok is kötődnek az irodalomhoz (az első magyar slammert Tinódi Lantos Sebestyénnek hívták), és "Lehet a magányról hatnapos konferenciát tartani, vagy enciklopédiát írni róla, de annál tömörebben, mint hogy: „A semmi ágán ül szívem”, nem lehet elmondani, mi az".

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!