Zűrzavar a nyelvoktatásban
Női és férfiöltöző nélkül egyetlen intézményben sem oktathatnak – egyebek közt ilyen, utóbb mégiscsak törölt előírással örvendeztette meg a szakembereket a nyelviskolák működését szabályozó rendelet tervezete.
Női és férfiöltöző nélkül egyetlen intézményben sem oktathatnak – egyebek közt ilyen, utóbb mégiscsak törölt előírással örvendeztette meg a szakembereket a nyelviskolák működését szabályozó rendelet tervezete.
Bár a nyelvoktatás minőségének javulását kommunikálja a kormány, szakértők szerint nagymértékű koncentrációt hozhat a nyelvoktatási piacon az új felnőttképzpsi törvény. A tervezett engedélyezési és ellenőrzési rendszer kinyírja a kisebb intézményeket.
Átrajzolja a hazai nyelviskolák térképét egy uniós pályázat. A támogatás – és ezzel az okulni vágyók – jelentős részét a hatalomhoz közeli cégek viszik el, miközben a kisebb intézmények a csúszó kifizetések áldozatai lehetnek.
Hazai fejlesztésű weboldalt kiáltottak ki a világ legjobb angolnyelv-oktató portáljának - írja a Médiainfo. A BBC oldalát is maga mögé utasította.
Bár az oktatási államtitkárság saját intézkedései között nemrég feltüntette, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokban kötelezővé tennék a latint, az Index szerdai cikke szerint csak ajánlott nyelv lesz majd.
Angolul mindenkinek tudnia kell - ez a mondat is olvasható abban az elemzésben, amelyet az EMMI Oktatásért Felelős Államtitkársága publikált. A szaktárca második nyelvnek a németet, neolatin nyelveket, vagy akár a kínait és arabot javasolja. Ezekhez ugyan egyelőre nincs elegendő tanár, de majd lesz.
Új, az alapfokúnál is alacsonyabb szintű nyelvvizsgát hozna létre az oktatási államtitkárság – derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) készített nyelvoktatási stratégia tervezetéből. Külföldön alig van példa A2-es szintű vizsgára, az itthoni statisztikákban viszont jól mutatna.
Az EU 12,4 milliárddal támogatja a nyelvi és informatikai készségfejlesztést, cégek alkalmazottai mellett magánszemélyek is jelentkezhetnek a pályázatra
Nem folytathatják a két tanítási nyelvű oktatást 2015 után azok a középiskolák, amelyekben három év átlagában a végzősök 90 százaléka nem szerez középfokú nyelvtudást, és megszűnhetnek azok a nyelvi előkészítő évfolyamok, amelyek nem bizonyulnak elég eredményesnek - egyebek mellett ilyen szigorításokkal növelné a tárca az idegen nyelvek tanításának hatékonyságát - írja a Magyar Nemzet.
Lázár János szerint az oktatáspolitikának nem célja a két tanítási nyelvű általános iskolák működtetése a következő időszakban, pedig Magyarország nyelvi lemaradása a régiós országokkal összehasonlítva már a középiskolai szinten tetten érhető - tette közzé az IT Services informatikai szolgáltató.
Nyelvoktatási stratégián dolgozik az oktatási államtitkárság – egyelőre csak ebben lehetnek biztosak a nyelviskolák és nyelvvizsgaközpontok vezetői, valamint a nyelvtanárok. Az államtitkárság eddig szinte az összes kiszivárgott információt cáfolta, egy dolog kivételével: a középiskolásoknak két idegen nyelvet kell majd tanulniuk, nyelvvizsga nélkül pedig senki nem felvételizhet egyetemre vagy főiskolára. Mindez a mostani nyolcadikos vagy kilencedikes diákokra vonatkozik, a felsőoktatási felvételi ugyanis 2015-től vagy 2016-tól változhat.
A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia valamint a spanyol – egyebek mellett ez áll az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájában az Origo információi szerint. A tervezet hamarosan a kormány elé kerül, és abban írnák elő azt is, hogy kötelező lenne a nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez.
A nyelvtanulási lehetőségek mellett külföldi tanulási és munkavállalási ajánlatok sora is várja az érdeklődőket a Millenárison a péntektől vasárnapig tartó 11. Nyelvparádén a Millenárison.
Ha unja már a nyelvtanfolyamok egyhangú óráit, nézzen körül az interneten, hiszen itt valóban különleges és szórakoztató nyelvoktató oldalakra lelhet.
A szlovák nyelv oktatásával a szlovákiai kisebbségi iskolákban nem a politikusoknak és a politikai pártoknak, hanem a szakértőknek kellene foglalkozniuk – állítja a Magyar Koalíció Pártja (MKP).
A magyarok háromnegyede csak az anyanyelvén tud megszólalni, miközben az uniós állampolgároknak csaknem kétharmada beszél valamilyen idegen nyelvet - írja a Népszabadság szerdai számában, az Eurostat felmérése nyomán.
"Azt az elvet feltehetően senki sem vitatja, hogy az általános iskolákban egy, a gimnáziumokban két idegen nyelv oktatása kötelező. Annál kevésbé érthető viszont, hogy a Művelődési Minisztérium miért döntött úgy: csak részlegesen ad felmentést az eddig kötelező tárgyként oktatott orosz nyelv tanulása alól. Hogy valójában kiknek kötelező s kiknek nem az idei tanévben is oroszt tanulni, azt sok helyütt az évnyitó napján sem tudták még pontosan" - írta húsz évvel ezelőtt a HVG. Az alábbiakban újraolvashatja cikkünket.
Jószerével nem telik el év, hogy ne jelennének meg a piacon új, a nyelvoktatás forradalmasítását ígérő módszerek a piacon. A tapasztalatok azonban azt sejtetik, a csodára még egy kicsit várni kell.