A szülők csupán 26 százaláka látja úgy, hogy az adott iskolában a gyermek érettségiig eljut legalább egy középfokú nyelvvizsga megszerzéséig. Idegen nyelvben a közoktatás csúnyán leszerepelt szerintük.
A programban részt vevőknek csak egy része tudott diplomát szerezni így.
Az iskolai nyelvoktatás fejlesztése helyett inkább a különórákat finanszíroznák, amiket egyetemistákkal tartatnának.
Úgy tűnik, a kormányhoz is eljutott a hír, hogy mennyire nem sikeres az idegennyelv-oktatás a magyar iskolákban.
A nyolcadikos gyerekek fele tud olyan szinten idegen nyelvet, amilyen szinten kellene, és az ország két fele között hatalmasak a különbségek a gyerekek idegennyelv-tudásában is.
Az Eduline szakértője szerint kellemetlen meglepetés érhette a vizsgázókat.
Az angolérettségi második részétől tart igazán a legtöbb diák.
Egy szaktanári vélemény szerint az egyik feladat túl egyszerű volt.
Négy évvel a legutóbbi, komoly szakmai tiltakozást kirobbantó nyelvoktatási stratégia megjelenése után ismét reformötletekkel rukkolt elő az erőforrástárca. De a nyelvoktatás hatékonyságán biztosan nem lehet eleget javítani 2020-ig, amikortól csak nyelvvizsgával lehet felvételizni a felsőoktatásba.
Egészen sokkoló, hogy mennyire nem beszélnek idegen nyelvet a magyarok.
Még ők is rosszabbul beszélnek angolul, mint a magyarok.
2020-tól már csak legalább egy középfokú nyelvvizsgával lehetne jelentkezni a felsőoktatásba, de az ombudsman szerint ez a jelenlegi feltételek mellett alapjogokat sért.
Lehet, hogy mégsem olyan mesés lehetőség az ingyenes képzés, mint ahogy elsőre az látszott; a kaotikus lebonyolítás miatt a tanárok és a jelentkezők is kiakadtak.
Közel egyévtizede gyakorlatilag vakrepülésben működik a hazai nyelvoktatás; 2006-2009 óta nem készült olyan felmérés, ami választ adna arra a kérdésre, hogy a magyarok miért nem beszélnek idegen nyelveket. A Nyelvtudásért Egyesület megelégelte a tarthatatlan helyzetet, ezért letettek az Emmi asztalára egy kutatási javaslatot, amely pótolná az évek óta hiányzó adatokat.
Az uniós felmérések rendre azt mutatják, hogy a magyarok csehül állnak az idegennyelv-tanulással, de igazából sokkal komolyabb gond van ezen a területen, mint hogy a különböző rangsorokban hátul kullogunk. Idehaza mindenesetre közel tíz éve nem készült releváns felmérés a nyelvoktatás helyzetéről.
Miután hónapokig nem fizette ki a neki dolgozó nyelvtanárokat, utólag kierőszakolta a pénzük lecsökkentését az a nyelviskola, amelyet államilag választottak ki a képzési megaprojektre. A programot a Ring Nyelvstúdiónak közpénzből kifizették, a cég viszont egyszerűen közölte a jussukra váró oktatókkal, hogy az óradíjuk harmadát nem adja oda. Karácsony előtt, a végsőkig elkeseredve az oktatók belementek, hogy utólag átírják a szerződésüket, így az egész legális. A felelős Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal nem tesz semmit: simán végignézi, ahogy megrövidítik a tanárokat, és azt javasolja, hogy forduljanak bírósághoz. Közben a cég újra állami megbízásból dolgozik.
Petro Porosenko ukrán államfő amellett állt ki, hogy az ukrán iskolákban a jövőben az orosz nyelv helyett az angolt oktassák első idegen nyelvként.
A Nyelvtudásért Egyesület szerint jó, ha korán kezdődik a nyelvtanulás, de fontos a folytathatóság is – közölte az egyesület a Nemzeti alaptantervről szóló kormányrendelet tervezett módosítását értékelve.
Nem bonyolult politikai összeesküvés van itt, hanem egyszerű, piacbefolyásolással elért lopás.
Az MSZP szerint a kormány újabb csapást mér a nyelvoktatásra.
