Több ezren álltak sorba a donyecki szeparatista vezetés által beígért nyugdíjjegyekért. A dulakodás közben többen - köztük bottal járó idős nők - leestek a lépcsőn, ki a fejét, ki a térdét ütötte be.
Töredékáron tudnak Magyarországon házat venni, hatalmas udvarral, szaunát, medencét építtetnek hozzá, a megélhetés is jóval könnyebb nálunk, mint odahaza. Nemcsak németek és osztrákok, hanem hollandok, finnek is szép számmal vásároltak - javarészt romos - házakat nálunk, szépen felújítják őket, onnan indulnak kirándulni. Közben a helyieknek munkát adnak, jótékonykodnak, integrálódnak a települések életébe. És mi hova megyünk majd, ha nyugdíjasok leszünk?
Egyre gyakoribb, hogy valaki az élete során több országban dolgozik, így nyugdíjas korában több helyről is kaphat ellátást. Ráadásul nyugdíjasként az Európai Unió bármelyik országában élhetünk, ideális esetben az is megtörténhet, hogy idős korunkban abban az országban élünk, ahol a legtöbbet ér a nyugdíjunk. Mi a helyzet, ha az országokban más a nyugdíjkorhatár? Jár-e nyugdíj, ha csak pár hónapot húz le valaki Németországban, vagy Ausztriába ingázik? Kitől kell kérni az apanázst?
A magyarországi lakossági adózók harmada minimálbér, vagy ez alatti jövedelem után fizeti a személyi jövedelemadót. A nagy lábon, de papíron szerény körülmények között élő vállalkozók is bajban vannak. Az évtizedek óta ezen a jövedelmi szinten élők számára ugyanakkor majd a nyugdíjas évek sem hozzák el a megérdemelt pihenést, ugyanis egyre többen lesznek nyugdíjasok kevesebb szolgálati idővel, akik értelemszerűen kevesebb ellátásra is számíthatnak. A helyzet ráadásul riasztóan romlik, 2012-ben már a nyugdíjba vonultak ötöde a nyugdíjas létminimum szintje alatt kezdte idős éveit. Mit lehet tenni?
Kötelező érvényűvé vált az egyházmegyéket és más egyházi hivatalokat vezető püspökök nyugdíjba vonulásának 75 éves korhatára a katolikus egyházban – közölte Ferenc pápa döntését szerdán a Vatikán.
A limai szociálisügyi minisztérium helyi idő szerint szerda délután jelentette be, hogy jóváhagyta a "több mint idős" Andrea Guiterrez "szociális nyugdíjra" vonatkozó kérelmét. Ez a nyugdíj azoknak jár, akik elmúltak 100 évesek és rendkívüli szegénységben élnek.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó összes ágazat költségvetése nőhet a jövő évben – közölte keddi budapesti sajtótájékoztatóján Balog Zoltán. A miniszter bejelentette: januártól 2,2 százalékkal nőnek a nyugdíjak.
Hogy az ügyfeleknek megéri-e az eurós terméket választani, az a potenciális hozamokon is múlik majd, ezek viszont egyelőre euróban még mindig alacsonyabbak lehetnek, mint forint alapon.
A miniszterelnök törvénnyel kényszerítené a felnőtteket, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Tévhit, hogy akik támogatásra szorulnak, azok a nyugdíjasok. Éppen a mai felnőtteket, gyerekeket kéne segíteni, mert ők már nagyon kevés nyugdíjat kapnak majd az államtól. És ezzel sokan tisztában vannak. De nem sokan tesznek ellene, sem a saját, sem a gyerekük érdekében. Ha minden nap félretesz a gyerekének 100 forintot, az multimilliomos lehet nyugdíjas korára.
Folyamatosan növekszik az öregségi nyugdíjban részesülők száma, ráadásul a magyar termékenységi arányszám az egyik legalacsonyabb Európában. 30-40 év múlva fizetésünk már csak alig 20-30 százalékát kapjuk meg nyugdíjként.
Ausztrál kutatók szerint Dániának van a legjobb nyugdíjrendszere a világon, az olasz, a kínai és a dél-koreai pedig a legrosszabbak közé tartozik.
Annak semmilyen korlátja nincs, ha valaki öregségi nyugdíj mellett akar dolgozni, de ha a nőknek járó 40 éves kedvezménnyel ment nyugdíjba, nem árt vigyázni, mennyit keres, mint ahogyan a rokkantsági ellátásnál is. A rehabilitációs járadéknál viszont a munkaidő a döntő.
Az nem kérdés, hogy választásokat nyerni a nyugdíjasokkal lehet, a szavazatvadászat pedig tendenciaszerűen áldozza fel a fiatalabbak és a jövő generációk érdekeit az idősebbek szavazataiért. Mit lehet tenni, hogy ne váljon kontrollálhatatlanná a folyamat? A nyugdíjkorhatár-emelés elkerülhetetlen, de kik lesznek a vesztesei, hogyan kerüljük el, hogy a társadalom szét-, az ország pedig leszakadjon, és hogyan éljük túl, hogy a képzettek elmennek innen? És hogy jön ide a romakérdés?
Az MNB adatai szerint a lakossági vagyon a válság kitörése óta egyre nő, és idén az első félévben az adósságok levonása után már 11 százalékkal több pénze maradt a lakosságnak, mint egy évvel korábban. Ez a kedvező folyamat a lakossági hitelek rendezését, illetve a kormányzati energiaár-csökkentéseket követően tovább gyorsulhat. Noha ezen intézkedések növelik a háztartások jövedelmét, várakozások szerint a fogyasztási-megtakarítási döntéseknél az óvatossági megfontolások továbbra is erősek maradnak, melynek köszönhetően a megtakarítási ráta is magas marad. Érdekes kérdés ennek kapcsán azonban, hogy mire fordítja e forrásokat a lakosság.
Hol kell bejelenteni a nyugdíjra az igényt, ha valaki az unió több tagállamában is dolgozott? Mi a teendő akkor, ha ezekben az országokban eltérő a nyugdíjkorhatár? Hogyan számolják ki a több államban szerzett szolgálati idő alapján az öregségi ellátást? Példákon keresztül is megismerheti a válaszokat.
Egy nemzetközi felmérésben 13 mutatót vizsgáltak, hogy képet kapjanak az időskori életkilátásokról. Nézték a várható élettartamot, a nyugdíjat, a tömegközlekedési lehetőségeket és a szegények arányát a 60 éven felüliek körében. A legjobban Norvégia, a legrosszabbul Afganisztán jött ki az összehasonlításból. Tavalyhoz képest Magyarország 6 helyet rontott a listán.
Orbán Viktor miniszterelnök egészséges társadalmat szeretne, ahol a generációk segítik egymást. Az erkölcsi parancsolatot törvénnyel toldaná meg, hogy a gyerek gondoskodjon a nyugdíjas szüleiről. A bevándorlást pedig nem támogatja a kormányfő.
A vizsgált 178 országban a 65 évesnél idősebb emberek 48 százaléka semmiféle anyagi juttatásban nem részesül, nem mehet nyugdíjba, hanem továbbra is dolgoznia kell, gyakran nyomorúságos körülmények között alacsony jövedelemért.
Hétfőtől egy hónapon át országos aláírásgyűjtést indít a korkedvezményes nyugdíjrendszer megmentéséért a mintegy 250 ezer tagot képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Gépenként 25-35 ezer forintot lehet kapni, ha valaki lecseréli a hűtőjét, fagyasztóját. De csak a nagycsaládosok és a nyugdíjasok kaphatnak pénzt az államtól. És csak online lehet pályázni.
