Elemzés: több stadion árát vették ki a jóléti ellátásokból

A Policy Agenda 2008-tól a 2016-os költségvetésig vizsgálta azt, hogy mennyit pénzt szánt az állam a jóléti ellátásokra, és arra jutott, hogy míg a szociális kiadások jelentősen csökkentek, addig az állam működésére, vagy a sportra szánt összegek nőttek.

Az elemző intézet a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások keretén belül vizsgálta a táppénz, az anyasági ellátás, az ideiglenes rokkantsági juttatás, a nyugellátások, a munkanélküliek ellátása, a családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások, valamint a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások alakulását.

2008-ban, a válság évében a költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, egy évvel később a válság hatására megnövekedett munkanélküliség miatt ennél némileg még többet is. 2016-ban a mostani tervek szerint ez az arány 14,3 százalékra csökken, ez az 1,6 százalékpontos csökkenés pedig 560 milliárd forintot tesz ki. A Policy Agenda számításai szerint ez azt jelenti, hogy ha a gazdasági válság kirobbanásakor meglévő mértéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1 900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a közösből a társadalmi jólét biztosítására.

Az állam az arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet: 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1 százalékra csökkent, de ugyanígy jelentős forráskivonás történt a nyugellátásokból is, amely 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent. A családi pótlék befagyasztása miatt az erre költött összeg a GDP 2 százalékáról 1,5 százalékra csökkent.

A Policy Agenda felhívja a figyelmet, hogy míg a szociális területen csökkentek a kiadások, addig az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP arányosan, arányait tekintve pedig a sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú a növekedés: a 2008-as 0,07 százalékhoz képest jövőre már a GDP 0,5 százaléka megy a sportra.