Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Rövid távon kiegyensúlyozott a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetése, a 2019-ig tartó előszámítások szerint az évtized végéig az alap nem szorul költségvetési támogatásra, a folyó nyugdíjkiadásokat fedezik az aktívak járulékbefizetései – írja a Napi.hu a kormány által készített kitekintő tanulmány alapján. A tavaly beindult korhatáremelésnek is köszönhetően: az öregségi nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre emelkedik évente egy fél évvel, vagyis csökken a nyugdíjba vonulók száma. Jövőre tényleges nyugdíjkorhatár már 63 év lesz. Ugyanakkor a 40 év jogosultsággal rendelkezők nők továbbra is kérhetik nyugdíjazásukat a korhatár elérése előtt.
A kormány négyéves prognózisa szerint a nyugdíjkiadás így a jövő évi 3041,7 milliárd forintról 2019-re 3398,1 milliárd forintra emelkedik – miközben a nyugdíjalap nullszaldós lehet a tervezési időszak végéig. Az alap kiadásai már számolnak a jövő évi nyugdíjemeléssel – amely az inflációval megegyezően 1,6 százalék lehet. (A nyugdíjakat átlagosan úgy 2000 forinttal emelik jövőre.) A nyugdíjtörvény szerint a reálnyugdíjak emelésre nincs lehetőség, a következő években a kormány inflációs előrejelzése szerint – 2017-2019 között 2,5, majd 3-3 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak.
Túry Gergely
Jóval sanyarúbb képet fest a magyar társadalomról és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról a – szintén a kormány által benyújtott – 50 éves – 2060-ig előretekintő – demográfiai előrejelzés, amelyet a 2011-es népszámlálás adatai alapján készített a KSH Népességtudományi Kutatóintézet.
A 2010-es kiinduló évben a nyugdíjkorhatár felettiek aránya a magyar társadalomban még 20,2 százalék volt, ez az arány jövőre várhatóan 21,3 százalék lesz, 2060-ra pedig meghaladja a 30,3 százalékot, vagyis durván minden harmadik magyar öregségi nyugdíjas lesz 45 év múlva.
Ez az arányváltozás azonban elsősorban nem a nyugdíjasok számának jelentős emelkedése, hanem a népességcsökkenés miatt lesz. Míg 2010-ben 2 millió nyugdíjassal számoltak a KSH demográfusai, addig számuk 2060-ben sem haladja meg a 2,4 milliót, vagyis 50 év alatt a növekedés nem éri el a négyszázezer főt. A gond a csökkenő születésszám: míg 2010-ben a munkaképes korúak – vagyis a 16-62 évesek – száma 6,397 millió volt ez a szám már 2020-ban hatmillió, 2045-re pedig ötmillió alá csökken. Magyarán: most három munkaképes korúra jut egy nyugdíjas, 30 év múlva már két dolgozókorúnak kell eltartania 1 nyugdíjast.
További kérdés a foglalkoztatás mértéke, amely uniós összehasonlításban alacsony Magyarországon – igaz ez az utóbbi években érezhetően emelkedett, bár a közmunkában foglalkoztatottak nem válnak érdemi járulékfizetőkké. A nyugdíjrendszer problémájára adott volna – igaz, csak részleges választ – a magán-nyugdíjpénztári rendszer beérése – amely a felhalmozás révén részben csökkentette volna a nyugdíjalap terheit. A jelenlegi becslések szerint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 2030-ig finanszírozható, ám a 2020-as években újabb reformokra lesz szükség; amennyiben a magyar gazdaság termelékenysége, hatékonysága nem emelkedik, akkor csakis a kiadások szűkítése kerülhet szóba – vagyis a korhatár további emelése, illetve a induló nyugdíjak mértékének csökkentése.
Ez nem utópia, hanem nagyon is reális: a hvg.hu-nak adott interjúban Holtzer Péter nyugdíjszakértő előrevetítette, pár évtized múlva harmadannyi nyugdíjat kaphatunk az államtól, mint most, és akkor már 70 év lehet a nyugdíjkorhatárt.
