Egy-másfél éves lemaradást jelent a bíróságoknak, ha az új alaptörvény szerint 2012. január 1-én hatályba lép a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása - mondta pénteken Szekszárdon a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke.
A kormánypárti politikus azt mondta: nem a bírákkal akartak kiszúrni azzal, hogy 62 évre vitték nyugdíjkorhatárukat és ezt az alkotmányban is rögzítették.
Több tucat bírát érint a Fővárosi Bíróságon az új alaptörvényben szereplő korhatár korlátozás, amely az öregségi nyugdíj időpontjához köti a szolgálati idő végét. A Fővárosi Bíróság hétfőn tartott összbírói értekezletet, melyen az elmúlt évi beszámolót fogadták el. A beszámoló szerint 2010-ben az FB 61 bírája volt 61-70 év közötti.
Az ügyészekre is az öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozhat majd Lázár János Fidesz-frakcióvezető hétfői, az alkotmánytervezethez benyújtott módosító indítványa nyomán.
Diszkriminatív és ellentétes a bírók függetlenségére vonatkozó nemzetközi szabályokkal az a megszavazott alkotmánymódosító javaslat, amely szerint az öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötik a bírói jogviszony felső korhatárát - derül ki abból a közleményből, amit az ország és az Európai Unió nyilvánosságához intéztek az ítélőtáblák, megyei bíróságok elnökei, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke valamint a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése.
A főbíró szerint a javaslat megalázó, szakmailag nem indokolható, hatályba lépése az ügyek tízezreinek átszignálásához, az állampolgárok és a gazdasági szervezetek jogvitáinak jelentős elhúzódásához, növekvő jogbizonytalansághoz vezet.
Közjogi méltóságokhoz és parlamenti képviselőkhöz fordultak a bírósági vezetők nyugdíjkorhatáruk csökkentése miatt. A kormánypárt döntésével a bírók egytizedét küldené nyugdíjba.
A bírák mintegy 6-8 százalékának már jövőre távoznia kellene a szakmából, amennyiben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárra vonatkozó módosítóval együtt fogadják el az új alaptörvényt. Az ugyanis az általános korhatárra, azaz 62 évre csökkentené a bíráskodás lehetőségét. Az indulatokat kiváltó javaslat csak másodszorra, a Fidesz erőszakosságával ment át az alkotmányügyi bizottságon, melynek ülése után – a Népszava információi szerint – a Legfelsőbb Bíróság vezetősége is azonnal értekezletet hívott össze – írta a lap.
Nem felel meg az egyértelműség követelményének egy a nyugdíjkorhatár ügyében az Országos Választási Bizottság (OVB) által korábban jóváhagyott népszavazási kérdés.
Hosszas huzavona után Spanyolországban megállapodtak a szakszervezetek és a kormány képviselői a nyugdíjkorhatár emeléséről: 2013 és 2027 között - néhány kivételtől eltekintve - fokozatosan 67 évre emelkedik a korhatár a jelenlegi 65 évről.
A kormány pénteken ismertetett előrejelzése szerint 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre Magyarországon.
Egy még tavaly kihirdetett törvény értelmében visszaállítják, hogy az egészségkárosodott személy elmehet rokkantnyugdíjba a nyugdíjkorhatár előtt tíz évvel akkor is, ha rehabilitálhatónak minősítette őt a rehabilitációs szakértői szerv. A rendelkezés átmeneti jellegű, 2011 végéig szól.
Megszavazta a parlament, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak. A gyakorlatban áttekinteni azonban nem ilyen egyszerű, hogy kire milyen szabályozás és miként vonatkozik. Az olvasó kérdésére az Adózóna nyugdíjszakértője, Molnár László válaszol.
Az Országgyűlés nem tárgyalja újra a nyugdíjkorhatár emelését. A képviselők erről 31 igen, 241 nem és 22 tartózkodás mellett döntöttek keddre virradó éjszaka.
A kormány az édesanyák, a nők erőfeszítéseit és kettős helytállását kívánja elismerni azzal a példa nélküli kedvezménnyel, hogy korhatár nélkül nyugdíjba mehetnek azok, akik negyven évig járulékfizetői voltak a nyugdíjrendszernek - mondta a nemzeti erőforrás miniszter az erről szóló törvényjavaslat expozéjában kedden a parlamentben.
Czunyiné Bertalan Judit, a Fidesz országgyűlési képviselője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: míg 2011-ben körülbelül 24 ezer, 2014-ben már 36-40 ezer nő élhet a 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével.
Elsősorban politikai tesztértékű a népszerűsége mélypontján lévő Nicolas Sarkozy államfő számára az alig két héttel az előző országos tiltakozónap után csütörtökre meghirdetett általános sztrájk Franciaországban, amelyet 236 városban utcai tüntetések is kísérnek.
A nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év lesz 2030-től, a nyugdíjpont értéke nem növekszik, az eddig kirívóan magas nyugdíjban részesülő közalkalmazottakat pedig az egységes nyugdíjazási rendszerbe sorolják, megszüntetve kiváltságaikat - ezek a fő pontjai a román képviselőház által megszavazott nyugdíjtörvénynek.
A francia nemzetgyűlés elfogadta szerdán a nyugdíjreform tervezetét, amelynek egyik legfontosabb eleme a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre. A gazdasági válság elmúlt két évében a francia nyugdíjrendszer deficitije háromszorosára nőtt.
Egy vezető német gazdasági szakember szerint hosszú távon elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár emelése, méghozzá 70 évre.
