Nem rúgják ki azokat a bírókat, akik a 2006-os őszi tüntetések nyomán két rendőr vallomása alapján ítéltek el rendbontókat és most a semmisségi törvény nyomán felmentik őket – ezt Lázár János a Fidesz frakcióvezetője mondta a Klubrádió Szabad sáv című műsorában. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy nem a bírákkal akartak kiszúrni azzal, hogy 62 évre vitték nyugdíjkorhatárukat és ezt az alkotmányban is rögzítették. Eredetileg a Fidesz nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel az alkotmány előkészítés folyamatában.

A Fidesz frakcióvezetője elmondta: ezt a témát eredetileg Szili Katalin vetette fel alkotmánytervezetében azzal, hogy azt javasolta, határozzák meg a bírók alsó korhatárát és így jött az ötlet, hogy akkor legyen felső határ is. Arra a felvetésre, hogy eddig is volt felső korhatár, a hetven év azt mondta: nem a bírósági szervezet átalakításából indult ki a Fidesz, amikor leszállította a bírók korhatárát hetvenről 62 évre.

A Fidesz határozott állásfoglalása az volt, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár vonatkozzon a bírókra is. Ezzel együtt azt is hozzátette: Szili Katalin alkotmányjavaslatának több pontját beépítették az új alaptörvénybe. Lázár János dicsérő szavakkal illette a volt szocialista politikus alkotmányjavaslatát.

Lázár János arról is beszélt, hogy arra, hogy az ügyészekre is vonatkozzon a 62 éves nyugdíjkorhatár, Baka András hívta fel a figyelmet, s végül az ő levele nyomán építették ezt is az alkotmányba.

Arra a felvetésre, nagykövetnek lehet-e lenni 72 éves korban (Szápáry György washingtoni nagykövet kedvéért törvényt is módosítottak), Lázár János úgy válaszolt, hogy azokban a fővárosokban, amelyek a magyar érdekek szempontjából fontosak, nehezen találtak megfelelő háttérrel és kapcsolatrendszerrel rendelkező diplomatákat. Ezért volt fontos a kormány számára, hogy Szapáry György legyen a washingtoni nagykövet. Felhívta a figyelmet, hogy, ha megnézzük az elmúlt évtizedek washingtoni, londoni, moszkvai nagykövetét, akkor kiderül, hogy ez szimbolikus döntés volt mindig.

Arra a kérdésre, hogy végül miért nem akart a Fidesz népszavazást az alkotmányról azt mondta: ő maga is üdvözölte volna, volt vita is a frakción belül, hisz elég valószínűnek tűnt, hogy átmegy a népen a tervezet, de végül elvetették. Bár azt mondta, nem féltek egy esetleges érvénytelen népszavazástól, de felvetette szempontként, hogy több közvélemény-kutatás is arra jutott, hogy érvénytelen lenne egy esetleges népszavazás az alkotmányról.

Utalt arra, hogy az alkotmányozás ellen tüntető civilek az elmúlt hetekben többször is utcára mentek, s "csak alig pár ezer embert mozgatott meg". Milyen következménye lett volna annak, ha érvénytelen lett volna a népszavazás? – vetette fel. Szerinte nem elég aktívak az állampolgárok, ha az alkotmányról van szó. Ezért inkább úgy gondolták, hogy kiküldik minden polgárnak a kérdőívet, és aki akart, válaszolt, így egymillió embert tudtak megmozgatni.