A tervek szerint akár már az idén is számottevően javulhatnak az uniós összevetésben siralmas foglalkoztatottsági mutatók (jelenleg a munkaképes magyar lakosság mindössze 54 százaléka dolgozik szemben az EU 65 százalékos átlagával), ehhez azonban, a miniszterelnök megfogalmazása szerint olyan helyzetet kell teremteni, ahol "nem lehet elmenekülni a munka elől".

Eltorlaszolt kijáratok

Orbán Viktor, Matolcsy György és Fellegi Tamás pénteken ismertette az Új Széchenyi Terv részleteit - a program szerint a következő négy évben jelentős mértékben és folyamatosan növelnék a beruházási aktivitást Magyarországon, lehetőséget adva a hazai vállalkozásoknak, hogy megerősödjenek, s így új munkahelyeket teremthessenek. A kormány - Orbán Viktor korábbi, Wall Street Journalnak adott interjúja szerint - várhatóan júliusban beinduló új közfoglalkoztatási programjával kíván munkalehetőséget biztosítani azokban a régiókban, ahol a piac erre nem képes.

Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni - mondta Orbán Viktor az Új Széchenyi Terv bemutatóján.

A szociális rendszer átalakításának részletes terveit február közepén ismerteti a kormány, Orbán Viktor a Wall Street Journalnak e héten adott interjújából az azonban már most kiderült, hogy "a bőkezű és hosszan tartó munkanélküli juttatások" ideje Magyarországon lejárt. Az alláskeresési járadék mértékének és a folyósítás időtartamának az év második felére várt csökkentésével a kormány gyorsítani szeretné a visszatalálást a munkaerőpiacra, a korengedményes nyugdíj megszüntetésével pedig eltorlaszolna egy eddig szélesre tárt kijáratot.

Jelenleg a nők 57-58, a férfiak átlagosan 60 évesen vonulnak nyugdíjba, szemben a 62 éves korhatárral. A rugalmas nyugdíjkorhatár régi probléma, melyre megoldását várhatóan a 2013-ban életbe lépő új szabályok kínálhatnak. A kormány első olvasatban szombaton tárgyalja azokat a javaslatokat, amelyek a járadék csökkentésével komolyan "büntetnék" a korhatár előtt nyugdíjba vonulókat.

A kormány szociális ösztönzők átalakítására vonatkozó tervei legalább akkora horderejűek, mint a tavaly bejelentett adócsökkentések, várhatóan növelik majd a munka pénzügyi vonzerejét, s pozitív visszhangra találnak a befektetők körében is - vélik a szakértők.

Készek a csatára

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint évi legalább 50-60 ezer új munkahely jöhet létre a következő pár évben a kkv-pályázatok segítségével, s ez az arány csak javulhat a ciklus végére. A szakértő szerint az ÚSZT és a februárra meghirdetett bejelentések nem csak a magyar üzleti életnek kedvezhetnek, de jó hatással lehetnek Magyarország nemzetközi megítélésére is. Dávid Ferenc szerint kormányfő által vázolt - a költségvetésnek akár 400-800 milliárd forintos pluszt is lehetővé tevő - tervek kemény fellépést igényelnek, hiszen például a gyógyszertámogatások mérséklése és a tömegközlekedés rendszerének átalakítása számos politikai ellenérdekbe ütközhet.

Erre vélhetően a kormány is fel van készülve, nem véletlen, hogy a miniszterelnök az ÚSZT pénteki expozéjában jelezte: minden csatát készek megvívni, nem futamodhatnak meg a konfliktusoktól, ha komolyan veszik az ország átalakítására vonatkozó terveket. Orbán Viktor szerint már az idén eldőlhet, milyen évtized vár Magyarországra.

Válságadók 2014-ig?

Az ÚSZT pénteki bemutatóján kiderült, az idén 93 pályázatot hirdetnek meg, melyre összesen 1100 milliárd forint értékben. Kiemelten foglalkoznak majd egészségipar, a zöld gazdaság, valamint az üzleti környezet fejlesztésével, a lakásprogram, a tudomány és innováció, a foglalkoztatás bővítésével, valamint a tranzitgazdasággal. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a programtól a beruházási aktivitás - közvetve pedig a gazdasági növekedés - látványos javulását reméli. Matolcsy szerint az ÚTSZ keretein belül rendelkezésre álló 7000 milliárd forinttal évi 5 százalékponttal - 2014-re 25 százalékosra - lehet növelni a beruházási rátát Magyarországon, a GPD pedig 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszterelnök szerint Magyarország olyan államokkal is versenyképessé válhat termelékenység és termelés szempontjából, mint Kína vagy Brazília.

2011-2014 között 7000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4000 milliárd forintot már lekötöttek, 2000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank biztosít.

A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a kormány elkötelezett abban, hogy 2011-14-ben az államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon, némiképp ellentmondva a miniszterelnöknek, aki a WSJ-nek úgy nyilatkozott, nem szeretné a GDP 3 százaléka alá vinni a hiányt, helyette inkább egy adott szinten stabilizálná azt, s a növekedés ösztönzésére koncentrálna.

Orbán Viktor a tavaly bevezetett szektorális különadókkal kapcsolatban a WSJ-nek elmondta: a kormány gazdasági stratégiájának része, hogy a gyáripari cégek termelő- és munkahelyteremtő kapacitását növelje, ezért csak a szolgáltatóipar szektorokat terhelték az extra kulccsal. A kormány mindent megtesz, hogy a pénzügyi, távközlési, energia és kereskedelmi cégekre kivetett válságadókat 2012 után kivezessék - mondta a miniszterelnök. Az Equilor szakértői szerint elképzelhető, hogy a "tehermentesítés" két évig is eltart majd, így a cégek elvben csak 2014-ben inthetnének végleg búcsút ezeknek a kulcsoknak.

Újabb csörte a jegybankkal?

Az ország külső adósságának csökkentése érdekében a kormányfő nemcsak a magánnyugdíjpénztárakból az állami rendszerbe visszacsatornázott pénzek egy részét használná fel, de visszafizetné az IMF-hitel fel nem használt részleteit is - derült ki a WSJ-nek adott interjúból. Elemzők szerint azonban csak óvatosan lehet hozzányúlni a nemzetközi devizatartalékokhoz, ez ugyanis a finanszírozás biztonsága szempontjából nagyon fontos. Ha csökkentik, az mérsékli ugyan a bruttó adósságát az országnak, de egyben növelheti a sérülékenységét.

A kormány és az MNB közötti nézetkülönbségeket a kamatciklus alakulása is mélyítheti. A jegybank által a múlt év végén megindított kamatemelések a szakértők szerint januárban is folytatódhatnak, s ezt az álláspontjukat a decemberi - vártnál magasabb, 4,7 százalékos - inflációs adat is megerősíti. A legújabb vélemények szerint az országgal szemben továbbra is fennálló bizalmatlanság is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kamatemelési ciklus akár 2012-ig is elhúzódjon, s ez akár a kormány növekedési előrejelzéseit is felülírhatja.