Kisebbfajta vallási reneszánsz jellemezte az elmúlt éveket: Ferenc utóda, a XIV. Leó néven trónra lépő amerikai Robert Francis Prevost majdnem másfél milliárd embernek lesz a pápája. HVG-Ténytár.
240 éve írták össze első ízben Magyarország lakosságát. Vagy 155 éve. Akárhogyan is, az első cenzusok meglepetéseket és ma már szokatlan kérdéseket tartogattak – felidézzük az akkori viszonyokat a 2022. évi, utolsó „hagyományos” népszámlálás kapcsán.
Van egy igazi felfutó idegen nyelv is a 2022-es népszámlálás adatait áttekintve. HVG-ténytár.
Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.
Egészen pontosan az ilyen idős férfiak száma esett vissza drasztikusan, nemcsak a tíz évvel ezelőtti, hanem a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest is.
Két nyugat-magyarországi megye arra bizonyíték, hogy még dübörgő gazdaság sem kell ahhoz, hogy az elfogadható életszínvonal Nyugat-Európából is bevándorlókat vonzzon Magyarországra. Ázsiából ötször annyian érkeznek, mint 20 évvel ezelőtt.
Bő százezerrel kevesebben vallották magukat cigánynak a 2022-es cenzuson, mint 11 évvel előtte, így hivatalosan a harmadával csökkent a számuk. Meghaltak, elköltöztek, vagy csak elhallgatták, amit korábban még vállaltak? A válasz összetett.
Nagyot csökkent a magyarországi nemzetiségek létszáma, cigánynak például már kevesebb, mint 210 ezren vallják magukat. Nem mindenhol estek a számok, a magukat ruszinnak vallók száma például megduplázódott, de jóval többen vannak a szlovének is 2011-hez képest.
A felekezetekhez tartozók csökkenése nem feltétlenül jelenti a vallásosság azonos mértékű csökkenését. A népszámlálás vallási adatairól a Convivence Vallási Pluralizmus Kutatócsoport vezetőjét, a téma szakértőjét kérdeztük.
A kereszténységet politikai védjegyként használóknak azzal kell szembesülniük, hogy tíz év alatt milliós nagyságrendű az emberveszteség és kisebbségbe kerültek azok, akik magukat valamelyik felekezethez tartozónak vallják.
A nyugalmazott váci megyéspüspök szerint a hívek csökkenésével akár meg is tisztulhat kicsit az egyház.
Budapest és a vidék néha szinte mintha nem is ugyanaz az ország lenne – legalábbis a köztudatban biztosan ez a kép él, és a legtöbb választási térképre ránézve is ezt gondolhatjuk. Megnéztük a 2022-es népszámlálás szerdán kiadott számai között, mekkora a különbség főváros és vidék között, és bizony, óriási.
A városi lakosság jóval nagyobb mértékben használja haladóbb szinten a számítógépet, mint a községekben élők.
Vélhetően mind a kormányoldal, mind az ellenzéki világ marad a megszokott szövegpaneleknél, amikor a keresztény hívők számának további hazai csökkenését értékelik. Pedig fontos volna, hogy a kereszténység jövőjéről való közös gondolkodást kiemeljük az uralkodó politikai beszéd közegéből és sémáiból, írja szerzőnk. Vélemény.
334 ezerrel kevesebben élnek az országban, mint a legutóbbi népszámlálás idején. 2011-hez képest óriásit esett a vallásos emberek száma, nemzetiséghez tartozónak is sokkal kevesebben tartják magukat.
A tavalyi népszámlálás részletes adatai azt mutatják, hogy két cenzus között még sosem fogyatkozott ennyit a magyar népesség Szerbiában. Szabadkán most először kerültek kisebbségbe a magyarok. Legnagyobb pártjuk, a Fidesz-szövetséges VMSZ nem tartja felelősnek sem magát, sem a kettős állampolgárság intézményét a történtekért.
A magyar nemzetiségűek száma tavaly év végén 184 442 volt.
