Simicska Lajos és Puch László "emberei" is felbukkannak egy olyan cégben, amely "kipumpálja a pénzt" a Szerencsejáték Zrt.-ből – közölte az LMP a "magyar WikiLeaks"-re, vagyis az atlatszo.hu oknyomozó hírportál cikkére hivatkozva.
Egyesek szerint a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (szit) az offshore konstrukcióknak is versenyképes alternatívát támaszthatnak - írja a Napi Gazdaság.
A Jobbik kifogásolja Rogán Antal fideszes képviselő módosító javaslatát, amelyet a gazdasági tárgyú törvények módosításához nyújtott be a kormánypárti politikus.
Bár kormánypárti politikusok régóta keményen támadták az offshore-technikák alkalmazóit, Rogán Antal fideszes képviselő épp olyan módosító javaslattal állt elő, amely újra szabaddá tenné az utat a magyarországi jövedelmek adóparadicsomokba menekítésének egyik módja előtt - írja az Origo. A módosítás az offshore-vagyonok hazahozását is könnyebbé tenné.
Bár korábban megsértődött a sajtóra az ügyvédi irodája körüli cégháló miatt az "offshore-lovag" jelzőn Gál András Levente, az Orbán-kormány személyügyi mindenese korábban maga is felügyelő bizottsági (fb) tagságot vállalt egy ciprusi tulajdonú magyar vállalkozásban, az Anapurna Kft.-ben - írja a Népszava. A KIM cáfolja a lap információit.
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda az informatikai kis- és középvállalkozások támogatására szánt állami pénzek 2004 és 2010 közötti, vélhetően szabálytalan felhasználása miatt. Budai gyula szerint kóka János akkori informatikai miniszter is érintett lehet.
Bankoknál, adószakembereknél érdeklődnek azok az üzletemberek, akik kihasználnák a tavaly elfogadott offshore-amnesztiáról szóló szabályt, s kedvezményes közteher mellett hazahoznák vagyonukat - írta a Magyar Nemzet.
A Népszabadság keddi számában azt írja: a MÁV Gépészeti Zrt., vasúti járműjavító munkáját pénz helyett az általa részben felújított autószállító vagonokkal fizették ki.é
Az LMP 2009 óta szerette volna megismerni a Magyar Villamos Művek szállodaügyletéről szóló belső vizsgálati jelentéseket, valamint a belső vizsgálatok költségeit, ám az állami cég üzleti titokra hivatkozva megtagadta azok nyilvánosságra hozatalát.
A Népszava egy nappal a megjelenést követően helyesbítette azt a március 28-án megjelent hírét, amelyben azt írták: a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese az ügyvezetője annak a cégnek, amelytől a posta megvásárolta a több mint 400 postahivatalban működő szoftver jogait. Valójában csak névazonosságról van szó.
Az LMP arra kéri a kormányt, mindent tegyen meg annak érdekében, hogy offshore cégek ne vehessenek részt a közbeszerzési pályázatokon és kerüljön nyilvánosságra, hogy kik jutnak a Magyar Postától közel kétmilliárd forinthoz.
Az LMP offshore-mutyit sejtett a Magyar Posta egyik informatikai beszerzése körül, a posta erre reagált.
A párt nyílt levélben fordul a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy az ominózus tender jogszerű-e.
A PSZÁF tíz pénzintézetet jelölt ki, ahová visszahozhatják a külföldön tartott magyar pénzeket.
Nem lehet élni a januártól hatályos adóamnesztiával, mivel máig nem jelölték ki az ügyeket az adózók névtelenségét garantálva intéző bankokat.
Csepel fideszes polgármestere azt szeretné, ha a Csepel SC Alapítvány állami kézbe kerülne.
Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez hétfőn benyújtott kapcsolódó módosító indítványa szerint a magánszemély a külföldön szerzett jövedelemhez kötött osztalékfizetési kedvezményt akkor vehetné igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31-ig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31-ig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.
Egyszeri adófizetés mellett legalizálná a magánszemélyek, cégek vagy offshore vállalkozások által külföldre kivitt vagyonokat Erdei Tamás, aki szerint ez több milliárd eurós bevételt eredményezhetne a költségvetésnek, és ezáltal legkésőbb 2013-ig kiválthatnák a kormány által bevezetett különadókat.
Az ország kormányzati-pénzügyi vezetőitől az emberek azt várják, hogy ne vonják ki magukat a törvények hatálya alól - mondta Orbán Viktor hétfőn újságíróknak a jegybankelnökkel való közös munkára vonatkozó kérdésre. Mint fogalmazott, "együtt sírunk, együtt nevetünk. Itt kell adózni".
A társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedett, s ezzel egyidejűleg megszűnt a 4 százalékos különadó. Változott az offshore és az ingatlan adózása és enyhültek az adóalap-korrekcióra vonatkozó szabályok. 2010 legfontosabb társasági adót érintő változásai.
