Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
"Miközben a kormány képmutató módon éppen nyolcmillió magyar állampolgárt kérdez arról, hogy az alkotmány tiltsa-e az offshore cégek részvételét a közbeszerzéseken, addig a háttérben az adófizetők pénzéből zavartalanul folytatódnak az offshore mutyik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által felügyelt Magyar Posta márciusban 1,8 milliárd forintot ítélt oda szoftverbeszerzésre egy verseny nélküli, egyszereplős közbeszerzésen egy offshore tulajdonban lévő társaságnak" - írja Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő, az LMP Gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője.
"A nyertes egy olyan cég, amely a Bajnai-kormány idején is nagykanállal merített az adófizetői pénzekből; csak osztalék formájában több mint egymilliárdot tüntettek el két ciprusi számlán; az adóból a legatyásodott magyar állam és elszegényedő polgárai egy fillért sem látnak. Egy olyan cégről beszélünk, amelyben az egyik offshore tulajdonost a választások után három nappal cserélték le egy volt Wallisos, szocialista kötődésű tulajdonosra. Egy olyan cégről van szó, amelynek 'sokszínű' és kiterjedt, a Postabanktól az Állami Autópályakezelőn át a K&H Bankig terjedő céges kötődésekkel büszkélkedő új ügyvezetője van" - olvasható közleményében.
"Orbán Viktor nemrég szavakban még az offshore lovagok ellen hadakozott, ehhez képest a napnál is világosabb, hogy a Fidesz alatt zavartalanul folytatódnak a nagykoalíciós offshore mutyik. Sőt, egyre inkább úgy fest, hogy a kormány az offshore lovagoknak védvárat épít: mi mással lenne magyarázható, hogy a kormánytöbbség lesöpörte az LMP módosító javaslatát, amely kizárta volna az ilyen cégeket a közbeszerzésekből?" - teszi fel a kérdést a képviselő.
A Posta-ügy az LMP szerint pont ugyanannyira bűzlik, mint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárdos, december végi tendere, ahol szintén csak egy ajánlattevő tudott indulni; vagy az emlékezetes légifotóbotrány, ahol 5 milliárd forintért végeztettek volna egy olyan munkát, amit korábban már ennek töredékéért kiviteleztek. Akkor az LMP fellépése nyomán visszavonták a pályázatot.
A Közbeszerzések Tanácsának jogi szakértői szerint még szoftver esetén, a szoftver fejlesztőjét megillető kizárólagos jogok esetén sem indokolt hirdetmény nélküli, tehát nem nyílt eljárást indítani. Ezért az LMP nyílt levélben fordult a Közbeszerzések Tanácsa elnökéhez, hogy vizsgálja meg, jogszerű volt-e a tender.
