"A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, amely mind a pedagógusok, mind a tanulók, mind pedig a szülők számára hátrányos, nem beszélve arról, hogy a törvény címével ellentétben semmiféle életpályát, előmenetelt nem foglal magában" – írják.
Négy etikai eljárás is indult a Budapesti Corvinus Egyetemen egy diák protekciós, “személyre szabott” vizsgáztatása miatt, ebből kettő részletei váltak ismertté eddig. A harmadik az egyetem időközben lemondott rektorát, Takáts Elődöt érinti, akit első fokon elmarasztaltak, másodfokon felmentettek – tudta meg a hvg.hu. A negyedik vizsgálat egy másik egyetemi vezető ellen folyik.
A belügy szerint a tantárgy célja a „haza iránt elkötelezett, gyakorlati honvédelmi ismeretekkel és készségekkel is rendelkező fiatalok célirányos nevelése”.
Kevesen, de egész nap tüntettek a státusztörvény elfogadásának napján. Kedden a diáktüntetések korábbi jellegzetes lelkesedése is hiányzott. Helyzetjelentés a Kossuth térről.
Kedden elfogadta a parlament a hosszú hónapok tiltakozásait kiváltó státusztörvényt, miközben a Kossuth téren pár tucat pedagógus, diák, és a gyerekek jövője miatt aggódó szülő gyűlt össze.
Miközben az indiai kormány már elfelejtette, hogy több korábbi választáson is munkahelyek létrehozásával kampányolt, egyre több fiatal alapít saját vállalkozást, indít startupot.
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.
A pedagógusok jogállásáról szóló státustörvényhez benyújtott kormányzati módosító javaslatok egyike szerint a jövőben csak azokat a szakszervezeteket tekintené reprezentatívnak és törvényes tárgyalópartnernek a kormányzat az oktatási szférában, melyek taglétszáma lefedi a teljes foglakoztatotti kör minimum tíz százalékát. A Népszavának nyilatkozó szakszervezeti vezetők szerint ez egyértelműen a megosztást és a kisebb érdekvédelmi szervezet, a PDSZ kiszorítását szolgálja. Az érdekvédelmisek ellenzik a kezdeményezést.
A törvényjavaslat elfogadása előtt kaptak egy apró engedményt a pedagógusok. Viszont az általuk leghangosabban kritizált részei a törvénynek ugyanúgy megmaradnak.