Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
Az iráni háború és a Hormuzi-szoros lezárása miatt már május végén üzemanyaghiány alakulhat ki Európában, egyúttal elszabadulhatnak az árak. A magyar kormány közben a stratégiai készlettel csiki-csukizva tartja fenn a kiskereskedelmi ársapkát. A keletkező veszteséget a következő években „porlasztott módon” viselik majd a fogyasztók.
Nagy olajüzletet kötött az amerikaiakkal a magyar kormány J.D. Vance budapesti látogatásán. Az alkun csak az előbbiek nyertek.
Az iráni háború lezárása és a Hormuzi-szoros megnyitása teljesen bizonytalan, közben az Emírségek bejelentette kilépését az OPEC olajkartellből.
A kilátások sem kedvezőek, háromhetes csúcson van ugyanis az olajár.
Az USA fenntartotta saját blokádját, így Irán a hétvégén újra lezárta a stratégiai jelentőségű átjárót. Úgy tűnik, az USA és Irán is nyeregben érzi magát, így napokkal a tűzszünet vége elött ismét zsákutcába jutottak a próbálkozások a tárgyalások folytatására. Teheránban még mindig úgy vélik, az idő nekik dolgozik, de a szoros amerikai blokádjával az is kiderült, a tengeri átjáró kétélű fegyver, és Irán gyenge pontja a gazdaság.
A világ vezető tőzsdéin a hírre elkezdtek emelkedni a részvényindexek.
Dízelből több mint tíz százalékkal többet használtunk.
A beragadt közel 500 hajóból 3 darab jutott ki az Arab-öbölből. A normál forgalom pedig a közeljövőben biztosan nem fog újraindulni.
Csütörtöktől nem lesz olcsóbb a piaci árú üzemanyag.
Az amerikai elnök nagyon várt háborús nyilatkozata alapján kevés dolog tisztázódott, de még hetekig tartó hadjáratról beszélt.
A Hormuzi-szoros lezárása miatt rendkívüli nyereségre tesznek szert a szabad olajtankerrel rendelkezők, köztük is különösen a kockázatvállalóbb „milliárdos magánzók”, a tengerhajózási szektor színes szereplői.
Egy korábbi olajválságnál sem tűnt el több olaj a világpiacról, mint most, de egész máshogy élték meg a korábbi kríziseket az emberek. 1973-ban egy hónappal az olajembargó kezdete után volt, ahol már börtönnel fenyegették a túl sok energiát fogyasztókat, 1979-ben nem tűnt ennyire drámainak a helyzet, csak épp hónapok múlva is lehetetlen volt megállítani az áremelkedést.
A már csaknem egy hónapja tartó közel-keleti háborúskodás nyomán Magyarországon a vártnál magasabb lehet az infláció és a kamatszint. Az élelmiszereket egyelőre védi a hosszabb távon fenntarthatatlan üzemanyag-ársapka, de az építőanyagok máris drágulnak.
Donald Trump kilépését siettetheti az iráni háborúból, hogy az súlyos károkat okoz a világgazdaságnak, ami az amerikaiaknak is fájhat, annak pedig politikai ára lesz. A Közel-Kelet fontosságát jelzi, hogy nem csupán az olaj és a földgáz kereskedelmében játszik meghatározó szerepet.
Közben a piacok mennek felfelé. Még akkor is, ha Irán nincs békülékeny hangulatban.
Immár a hordónkénti 200 dolláros olajár sem abszurd előrejelzés. A magyar kormány a tartalékok felélésével biztosítja az ársapkás üzemanyagot a választásokig.
Az ok természetesen továbbra is az iráni háború.
Az iráni háború eszkalálódik, az amerikai jegybank pedig kamatdöntés előtt áll.
Brüsszel viszont ezúttal – részben döntésképtelenség miatt – stratégiai passzivitást tanúsít, miután évtizedeken át pincsi kutyaként követte Washingtont az összes közel-keleti háborújába. A kontinens vezetői nem akarnak belekeveredni a konfliktusba, de kimaradniuk nehéz lesz, mert az árát is ők fizetik meg.
