#Orbán-kormány





MSZP: a Fidesznek nyolc év is kevés volt a felkészülésre

A szocialista párt elnöke az elvesztegetett lehetőségek, valamint a demokrácia és a jogállamiság lebontásának időszakaként értékelte a kormányváltás óta eltelt hónapokat, amelyeket szerinte rögtönzés, kapkodás és számos kaotikus döntés jellemzett.


A kormány tudomásul veszi az Ab döntését

A kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormány-tisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére.



Jeskó József: Mire elég a kétharmad az egészségügyben?

Az egészségügy átalakítása kapcsán az utóbbi hetekben két téma uralta a közbeszédet: a gyógyszerkassza várható megvágása és a kórházi struktúra átalakítása. Mint cseppben a tenger, úgy mutatkozik meg az egyes részterületeken a kormánypolitika minden erénye és gyengesége. A közpolitikai folyamatok mélyebb vizsgálata rávilágít ugyanis a kétharmados felhatalmazás korlátaira – írja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.




MSZP: mélyen igazságtalan a kormány adó- és gazdaságpolitikája

Az MSZP az elmúlt hónapokban a költségvetés, illetve az adópolitika és a szociális támogatások területén is több törvényjavaslatot kezdeményezett a nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ám azokat "a kormánytöbbség kivétel nélkül lesöpörte az Országgyűlés napirendjéről".


Szezonkezdet az orbáni parlamentben

Villámgyorsan a maga képére formálta a magyar alkotmányos demokráciát a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktor, aki legalábbis autokratikus színezetet adott a jogállamnak – szögezi le a friss HVG elemzése.


Novák Zoltán: Fidesz kormányzás a cselekvés bűvöletében

Kockázatos az Orbán-kormány egyensúlyozása hatékonyság és szabadság között: a kétharmados felhatalmazás birtokában erős a csábítás, hogy amint valamilyen problémába ütköznek, módosítsák a szabályozást, ha kell, az alkotmányt, aminek kiszámíthatatlanság és bizonytalanság lehet a velejárója. Annak pedig a hatékonyság láthatja kárát, ha nem tudják a problémák gyökerét beazonosítani és rossz megoldást választanak – mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.


Matolcsy-vita: Paradigma-váltásra lenne szükség

Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.



A kormány nem támogatja, hogy vízlépcsők épüljenek

Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.


Már megkezdett reformokról írt Matolcsy az uniós biztosnak

Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahelyet jöhet létre - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Olli Rehnnek, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának a kormányzati portálon pénteken közölt levelében.