A kabinet a jövőben, az alkotmányozás során, valamint a kormány-tisztviselői életpályamodell kialakításakor is kiemelt figyelmet fordít az Ab-döntés és annak indokolásában kifejtett szempontok figyelembe vételére.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa a Klubrádió hétfői Megbeszéljük című műsorában úgy vélekedett, a kormánynak nincs programja, és Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben azért nem beszélt konkrétumokról, mert nincs miről.
Az egészségügy átalakítása kapcsán az utóbbi hetekben két téma uralta a közbeszédet: a gyógyszerkassza várható megvágása és a kórházi struktúra átalakítása. Mint cseppben a tenger, úgy mutatkozik meg az egyes részterületeken a kormánypolitika minden erénye és gyengesége. A közpolitikai folyamatok mélyebb vizsgálata rávilágít ugyanis a kétharmados felhatalmazás korlátaira – írja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Az LMP szerint az Orbán-kormány jóval több közpénzt ad az Audinak, mint ígérte; a párt vasárnapi közleményében azt is hangsúlyozta, hogy az Audi gyár bővítésének kiemelt beruházássá nyilvánítása a korrupció veszélyét is növeli.
A volt miniszterelnök blogol: három feltételt sorol fel, amiket ha a kormánytöbbség elfogadna, akkor szerinte visszatérne az alkotmányozásba az MSZP.
Az MSZP az elmúlt hónapokban a költségvetés, illetve az adópolitika és a szociális támogatások területén is több törvényjavaslatot kezdeményezett a nehéz helyzetbe került társadalmi csoportok megsegítése érdekében, ám azokat "a kormánytöbbség kivétel nélkül lesöpörte az Országgyűlés napirendjéről".
Villámgyorsan a maga képére formálta a magyar alkotmányos demokráciát a kétharmados többséggel kormányzó Orbán Viktor, aki legalábbis autokratikus színezetet adott a jogállamnak – szögezi le a friss HVG elemzése.
Kockázatos az Orbán-kormány egyensúlyozása hatékonyság és szabadság között: a kétharmados felhatalmazás birtokában erős a csábítás, hogy amint valamilyen problémába ütköznek, módosítsák a szabályozást, ha kell, az alkotmányt, aminek kiszámíthatatlanság és bizonytalanság lehet a velejárója. Annak pedig a hatékonyság láthatja kárát, ha nem tudják a problémák gyökerét beazonosítani és rossz megoldást választanak – mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól felvett hitelt az Orbán-kormány jövőre kezdi visszafizetni az NGM szerint.
Az Új Széchenyi-terv pályázatai között, illetve Magyarország hosszú távú, 2020-ig szóló megújuló energiahasznosítási tervében, valamint a nemzeti energiastratégiában sem szerepel olyan verzió, amiben vízlépcsőkről, duzzasztókról lenne szó.
Nagyszabású strukturális reformokba kezdett Magyarország, amelyek révén a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság 70 százalék alá csökken a következő években, 2014 végéig pedig 300 ezer új munkahelyet jöhet létre - írta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Olli Rehnnek, az Európai Bizottság (EB) gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosának a kormányzati portálon pénteken közölt levelében.
Az MSZP szerint a kormányváltás óta eltelt kilenc hónap gyötrelmes volt és sok kárt okozott.
Az IMF Magyarországról készített országjelentésének ismertetése után is változatlanul a 270 forintos euró árfolyamnál erősebben, a 269-es szint közelében maradt a forint árfolyama.
Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelős misszióvezetője közölte: a külső eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhető és ezért a Nemzetközi Valutaalap "nagyon kockázatosnak" ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját.
Az MSZP szerint a kormány önkormányzatokat érintő döntései súlyos következményekkel járnak.
A Heti Válasznak adott interjújában Csaba László közgazdász nem rejtette véka alá csalódottságát a Fidesz-KDNP kormányzásának eddigi hónapjaival kapcsolatban. Arról is beszélt, hogy nem fogadná el a kinevezést a monetáris tanácsba, ha oda csak egy párt jelöltjei kerülnének be.
A nemzeti együttműködés rendszerének dicsőítése hamisan cseng, hiszen a Fidesz a legelemibb témákban sem akar együttműködni az ellenzéki pártokkal, ráadásul gyakran a kormányzat sem tudja, mit akar – állítja Elek István alábbi fejtegetésében.
Orbán Viktor kormánya az internet felületein is megméretik. Digitális legitimációt kell szereznie, s ez még inkább megkívánja egy felkészült, világra nyitott kormányzati tisztviselői kar meglétét. Hogy a korábbinál magasabb szintű a kormányzás? Ma még nem lehet eldönteni, írja Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A Világgazdaság keddi száma meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja: levélben fordult Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági és pénzügyekért felelős biztosa a magyar kormányhoz.
