Múlt héten még ellenezte, ezen a héten már támogatja a magyar kormány az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányok növelését, ugyanakkor továbbra is ellenzi az atomenergetikai együttműködést érintő szankciókat. Igaz, még a magyar külügyminiszter sem találkozott ilyennel.
Szergej Nariskin egyelőre semmivel nem támasztotta alá állításait.
A hadgyakorlatot Oroszország Dél-Afrika partjainál tartja, Kínával és a helyi haditengerészettel közösen.
Az eddig Ukrajnába érkezett modern nyugati haditechnika megjelenése jelentős lépés volt, ám önmagában kevés ahhoz, hogy megfordítsa a háború menetét.
Több, egymástól független brüsszeli forrás is megerősítette, hogy Magyarország valóban blokkolja az Európai Békekeret további 500 millió euróval történő kibővítését.
Az ukránok szerint a nyugattól várt fegyverekkel épp azt akadályozzák meg, hogy később a nyugati országoknak maguknak kelljen bevetniük ugyanezeket a fegyvereket a benyomuló oroszok ellen. Közben Medvegyev megint nukleáris csapással fenyegetőzik.
Az adósság január elsején 381,8 milliárd dollár volt.
Minden ütőkártyát Horvátország kezébe ad a magyar olajcéggel szemben a február elejétől életbe lépő új EU-s embargó. Az uniós tagállamok új partnereket keresnek a kieső Oroszország helyére, ami viszont másutt is újra írja a finomított olajtermékek eddigi kereskedelmét. Alig több mint két hét maradt az új szankciók élesedéséig, addig viszont Vlagyimir Putyin még egyszer degeszre keresi magát Európán.
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
Az Európai Parlament elfogadott egy állásfoglalást, amelyben az orosz politikai és katonai vezetés felelősségre vonását követelik az Ukrajna elleni agresszió bűntette miatt.
Az ukrán elnök egyperces csendet kért a szerdai helikopter baleset áldozatainak emlékére.
Az európai és amerikai szállítmányokra várni kellett, az oroszbarátnak elkönyvelt bolgár kormány viszont a fű alatt igyekezett segíteni.
A balesetben 14-en vesztették életüket, köztük egy gyermek is.
Kanada a háború kirobbanása óta egymilliárd dollár értékben nyújtott katonai segélyt a megtámadott országnak.
Kilenc, az ukrajnai háború miatt az Európai Unió szankciós listájára került személy levételét szeretné elérni Magyarország. Legalábbis a hírek szerint a magyar kormány azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a szankciók meghosszabbítását, ha a Kreml-barát oligarchák nem kapnak mégis mentességet.
Mark Rutte további 2,5 milliárd eurós, Ukrajnának szánt támogatást jelentett be.
Kazahsztán három hónapra korlátozza az orosz állampolgároknak kiadható vízumok érvényességét, megszüntetve az eddig határozatlan időre szóló tartózkodási engedélyt.
Az ukrán elnöki tanácsadó azután nyújtotta be a lemondását, hogy súlyosan tévedett a dnyiprói rakétatámadással kapcsolatban.
Kedden reggel az Európai Bizottság elutalta Ukrajnának a tavaly év végén elfogadott 18 milliárd eurós hitel első részletét, 3 milliárd eurót. Erről Ursula von der Leyen, a testület elnöke beszélt Davosban, a Világgazdasági Fórumon, de ezzel párhuzamosan az Európai Parlament plenáris ülésén is bejelentette Maros Sevcovic bizottsági alelnök.
Ukrán panasz után léptek a szervezők.
