Kilép a kormány a Nemzetközi Beruházási Bankból, Orbán Viktor szerint pedig nem Magyarországgal szembeni szankciókat jelentett be szerdán David Pressman. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az USA 34 magánszemélyre vetett ki szankciókat, köztük egy magyarra, de van a szankcionáltak között egy osztrák is. A szankciókkal a kormány sosem értett egyet, ezeket viszont tudomásul veszi és betartja. A Beruházási Bankról azt mondta, hogy lehetett volna komoly szerepe a vállalkozásfejlesztésben, viszont az utóbbi időszakban a háború miatt világos volt, hogy nem lehet rá számítani, most az amerikaiak tönkre is tették. Ilyen körülmények között pedig Magyarország kilépett a bankból, a delegáltakat pedig visszavonták.

Az amerikai-magyar viszonyról a miniszterelnök azt mondta, jó viszonyunk van az amerikaiakkal. Egyszer ugyan Magyarország hadat üzent az Egyesült Államoknak, de azt nem tartja egy sikeres diplomáciai akciónak.

Orbán állítja: a lehető legszorosabb baráti együttműködés kialakítására törekszik, az USA a barátunk, legfontosabb szövetségesünk is.

Filozófiai hasonlóságot is vél felfedezni a két társadalom között: úgy gondoljuk, hogy a békéhez szabadságra és piacgazdaságra van szükség. Az USA-t keresztény országnak tartja, ezért ez az értékgyökérzet is közel hoz bennünket egymáshoz. Szerinte sikeres a két ország gazdasági kapcsolata is: sok magyarnak adnak munkát amerikai cégek, így az a helyzet, hogy minden adott a jó és baráti kapcsolatokhoz.

Az USA szerinte nem egységes, megosztott ország, nagyok a pártpolitikai különbségek. Ha demokrata elnök van a Fehér Házban, akkor a kapcsolataink nehezebbek, ha republikánus, akkor könnyebbek – mondta Orbán. Ez szerinte azért van így, mert közelebb vagyunk a republikánusokhoz értékrendben, viszont nem a magyarok dolga dönteni az amerikai kormányról, a magyar kormány dolga csak a mindenkori kormánnyal való együttműködés. Tudomásul kell vennünk azt is, hogy demokrata nagykövetünk van. Szokatlan, hogy plakátokon keresztül kommunikálnak – mondta Orbán. Szerinte lemaradásban vannak az amerikaiak: az oroszokat hazazavartuk, ebben ő is szerepet vállalt '89-ben.

Vannak filozófiai ellentétek gender- és migrációkérdésben, de ennél Orbán szerint fontosabb a háború kérdése, amit nem támogatnak a magyarok és a kormány sem.

Az USA viszont támogatja a háborút szerinte, ezt a véleménykülönbséget viszont a magyar-amerikai barátságnak ki kell bírnia.

Az Egyesült Államok szerinte könnyű helyzetben van: tenger határolja, külső fenyegetés nem fenyegeti, a világ legbiztonságosabb helye. Ezt a Kárpát-medencéről nem mondhatom el – tette hozzá. Szerinte ha az Egyesült Államok eszkalációról, atomfegyverekről hall, nem ijed meg, ő viszont Csernobilra gondol. Ha meghal egy katona, akkor azzal az amerikai együtt érez, viszont egy magyar aggódik, hogy ugye nem egy kárpátaljai halt meg – magyarázta. Szerinte joggal várjuk el az USA-tól, hogy megértse a magyar álláspontot. Nem mondhatnám, hogy ez a megértési folyamat erős – tette hozzá, mivel szerinte az USA nem adta fel azt a szándékát, hogy Magyarországot „belepréselje" a háborúba. Ezt nem fogjuk engedni – emelte ki.

Orbán megint odaszúrt az ellenzéki pártoknak is: mint mondta, izgalmas, gyakran szórakoztató viták vannak a parlamentben. Ő az egyetértési pontok megtalálására törekszik, a baloldal azonban háborúpárti, az emberek töredékének élvezik csupán támogatását. Sajnálja, hogy a baloldal háborúpárti és nincs benne a magyar béketáborban. A jobboldal hangját elmondása szerint arra igyekszik használja, hogy felvilágosítsa őket, hidat adjon nekik a béketáborba. Ilyen hídnak veszi a békehatározatot – viszont azt az ellenzéki pártok nem fogadták el. „A remény hal meg utoljára, majd meglátjuk" – mondta.

Egyre borúsabban látja Orbán az eszkaláció veszélyét, néhány hete jobb volt a helyzet – bár Orbán már akkor is borús képet festett a jövőről. Mint mondta, a britek szegényített urán alapú lövedéket akarnak az ukrán frontra juttatni, ez pedig ugyan nem atombomba, de már a nukleáris lőfegyverek körülményét kapcsolja be a háborúba szerinte. Az oroszok közben Fehéroroszországba telepítenek nukleáris fegyvereket, Orbán így tartja múltkori állítását: nem irodalmi túlzás az atomháború.

Ha világháború lesz, akkor atomháború lesz, minden ebbe az irányba mutat

– jelentette ki.

Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? - interjú Krekó Péterrel

A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van - mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy emberi döntések idézik elő a bajokat, ha a világ vezetői észnél vannak, akkor a világ sokkal jobb állapotba is kerülhet. Ebből a szempontból fontos a francia elnök kínai látogatása szerinte, hiszen Macron ott nem ellenségeket keresett, hanem potenciális szövetségeseket. Ez szerinte hasonlít a magyar mentalitáshoz, de azt elfelejthette megemlíteni, hogy Macronnal Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is Kínába utazott. Szerinte nem szabad egyszerűen megismételni az amerikai külpolitika álláspontjait, hanem meg kell vizsgálni, hogy azok egybeesnek-e az európai érdekekkel. Szerinte most Macron az egyetlen olyan ember, aki Európa jövőjéről képes gondolkodni – kár, hogy máshogy, mint ahogy azt a magyar kormány teszi – véli Orbán. Szerinte a magyar kormány keresztény Európában reménykedik, Macron viszont ezt a múltnak véli, ő a liberális Európában hisz – viszont legalább hisz valamiben, és Orbán szerint cselekszik is érte.

Sajnos még nem elég az infláció csökkenése ahhoz, hogy az ársapkákat kivezessék – mondta Orbán. Szerinte van néhány élelmiszer, aminek az ára csökkent, a kereskedők versenyeznek egymással, de sajnos még kevés ilyen termék van. Orbán abban reménykedik, hogy az infláció csökkenése áprilisban érezhetőbb lesz, május-júniusban pedig inflációesésre számít. Megint azt mondta, hogy beadták az inflációcsökkentő vakcinát, várják a megoldást. Árfigyelő rendszert állítanak fel, azt akarják elérni, hogy a kereskedők ne nagy üzletet akarjanak csinálni, hanem menjenek lefelé az árak.

Szerinte brüsszeli szinten nem várható áttörés, hiszen még nem tartunk ott, hogy az európai közvélemény rákényszerítse az EU vezetőit a háborús álláspontjuk megváltoztatására. Az a kérdés szerinte, hogy mi fenntartjuk-e Ukrajnát, és abban a pillanatban, ahogy az EU és az USA erre a kérdésre nemmel válaszol, akkor a háborúnak vége van. Most viszont még mennek a támogatások, a magyarok közben pedig rossz szemmel nézik, hogy eurószázmilliókkal járulunk hozzá az ukrán fizetésekhez, a nyugdíjakhoz. „Mi tartjuk fönn!" – magyarázta Orbán. Szerinte pénz hiányzik az EU-s gazdaságból, ezt pedig nem lehet a végtelenségig fenntartani.