Az ukrajnai gyermekek több mint fele arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát a február 24-én kezdődött orosz támadások miatt - közölte az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) csütörtökön. A második világháború óta alig akadt példa arra, hogy a gyermekek ilyen gyorsan és nagy számban kényszerüljenek menekülésre.
Sajnálkozott, hogy a NATO-csúcson nem vették fel őket a tagok közé. Mindez még 2008-ban történt.
A gazdasági szankciókat szépen lassan megérzi Oroszország, de a háború gondolata egyelőre csak azokat érinti, akik képesek tájékozódni a helyzetről – ami a putyini propaganda mellett szinte lehetetlen küldetés. A hvg.hu Oroszországban élő, illetve orosz fiatalokkal beszélgetett a háború hatásairól.
Az egyik ukrán híroldalon megjelent interjú szerint készülnek rá, hogy az oroszok Harkivhoz, vagy Mariupolhoz hasonló brutalitással fogják Kijevet támadni, de állítják, felkészültek. Vannak tartalékaik és egyelőre még utánpótlási vonalaik is. A civilek élete viszont egyre nehezebb lesz itt is.
Kedden az újraindításról, szerdán az újabb leállításról döntöttek, miután ukrán vezetők bojkottra szólítottak fel.
Lakott területet ágyúzó, vagy üzemanyag híján elakadó tankok, káromkodó katonák, trollkodó ukrán rádiósok. Orosz katonák rádiós kommunikációja alapján készített videón mutatja be a New York Times egy ukrán város elleni támadás első napját.
Az ukrán elnök szerint egyenlőtlen feltételek mellett állnak helyt az orosz haderővel szemben, és védelmezik a NATO-val közös értékeiket.
Február végéig erősödött a forint, azután a háború hírére zuhanásnak indult.
Lerombolt, megrongálódott épületek látszanak a felvételen.
Két csecsen háború után, a kilencvenes évek első felében a déli határainkon túl zajló háború után most először szaladt fel az ország hőmérséklete: Ukrajna nem másik világ. Most először érzi az ország, hogy rólunk is szól a mese. Vélemény.
Az Európai Bizottság eddig az eredeti magyar kérést sem hagyta jóvá, ami csak a támogatás vissza nem térítendő részére formált volna igényt, most azonban teljes összeg lehívását a folyamat újrakezdésének tekinthetik.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője bizonyítékokat ígért az Ukrajnában folyó, amerikai forrásból finanszírozott biolaboratóriumi kísérletekre.
A magyar külügyminiszter a csütörtöki NATO-csúcs helyszínéről jelentkezett be.
Az orosz–ukrán konfliktus a legélesebb nemzetközi válsághelyzet az 1962-es kubai rakétaválság óta. Soha azóta nem volt ekkora veszélyben a világ. A háborúból az ukránok akár győztesen is kikerülhetnek. Kérdés az is, mit lép a következőkben az Egyesült Államok. Mindeközben Orbán Viktor újratervezte az EU-s támogatáshoz fűződő viszonyát.
Meg kell fizetnie a hibás döntés árát – utalt Dmitro Kuleba arra, hogy az autógyár újraindította oroszországi gyárát.
Jens Stoltenberg szerint a NATO-csúcson a keleti régió védelmének megerősítéséről is dönthetnek. Ha így lesz, Magyarországra is újabb NATO-katonák érkezhetnek.
Minden felkavarodott a kelet-közép-európai külpolitikai térben. A lengyel, a szlovén és a cseh vezetők nemrég – ellentétben a magyar miniszterelnökkel – Kijevbe utaztak, találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, míg a szerb államfő és a boszniai szerbek első embere Oroszország szövetségesei.
Ukrajna évek óta próbálja beszerezni a Pegasus kémszoftvert, ám lapértesülések szerint az izraeli védelmi minisztérium tisztségviselői megakadályozták ezt a törekvést.
A szankciók, melyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, máris hatással vannak az oroszok hétköznapi életére, hiszen sok gyógyszert hiába keresnek a gyógyszertárakban – írja a francia közszolgálati RFI.
A külképviselet visszautasította Irina Verescsuknak azt a megjegyzését, hogy Budapest retorikája azért közelít az oroszbarátsághoz, mert csendben Kárpátaljáról álmodik.
