Száz napja indított inváziót Oroszország Ukrajna ellen. Míg a háború kezdetén az oroszok célja egész Ukrajna elfoglalása és Volodimir Zelenszkij elnök, illetve a kormány megbuktatása volt, mára a harcok az ország keleti régiójára összpontosulnak. Nagyítás képgalériánk az agresszió okozta drámát igyekszik megmutatni – amennyire ez így lehetséges.
A hatalmas veszteségek és a kudarcsorozat után Moszkvának legfeljebb arra van esélye, hogy teljes mértékben ellenőrzése alá vonja a Donyec-medencét.
Nehéz volt elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet, és még ma is felfoghatatlan, hogy ez zajlik tőlünk néhány száz kilométerre, de a valóság ettől még tragikusan makacs: immár 100 napja tart az oroszok gyilkos agressziója a független Ukrajna ellen. A Fülke legfrissebb adásában a hvg.hu újságírói összefoglalják, hogy állnak a harcok, mit érnek a szankciók, és mennyire hódolt be Orbán Viktor Moszkvának.
Oroszországban ma a kereskedők légzsák és blokkolásgátló nélkül is eladhatnak új autókat. A vécék és mosdók hiánycikkek. A mozikban pedig a kevés hollywoodi filmek egyike a kilenc évvel ezelőtti sikerfilm, „A Wall Street farkasa”.
„Ha minden rendben lenne, akkor én nem lennék a rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos. Nem kellene egy ilyen kormánybiztos, mert akkor menne minden a maga útján.”
Zelenszkij szerint a teljes orosz hadsereggel harcolnak a keleti fronton, Lavrov provokációt lát abban, hogy Ukrajna a nyugati országoktól kér fegyvereket.
Kirill pátriárka aktívan támogatja az EU szerint Oroszország háborúját.
Sajtóinformációk szerint az Európai Unió engedett az orosz ortodox egyházi vezető ügyében, miután a magyar kormány tiltakozott.
Vadim Bojcsenko abban bízik, hogy Mariupol lakói valamikor visszatérhetnek a városba.
Ezer kilométeren húzódik az orosz–ukrán front, Volodimir Zelenszkij beszámolója szerint a teljes orosz katonai kontingenssel néznek szembe.
Félő, hogy nem az Ukrajna elleni orosz invázió első szakasza volt a második világháború óta legsúlyosabb európai konfliktus legvéresebb időszaka. A példátlan nyugati szankciókkal sújtott Moszkva mindent egy lapra tesz fel, s a sok százmilliárd dolláros kárt szenvedett Kijev sem hátrál.
Első hallásra meglepőnek tűnhet, hogy a magát békepártiként beállító magyar miniszterelnök egy nyíltan háborúpárti vallási vezetőt a vallásszabadságra hivatkozva vesz védelmébe és ezzel vétózna az EU-ban, pedig a történteknek bőven voltak előjelei. Olyan előjelek, amelyek túlmutatnak a sokat hangoztatott gazdasági érdekeken, és inkább egy ideológiai szövetségre emlékeztetnek Putyin és Orbán között.
Az orosz külügyminiszter szerint vannak is olyan politikusok, akik készek is bekapcsolódni „ebbe az őrületbe”.
Szergej Lavrov szerint Ukrajna provokál, amikor fegyvereket kér, a dánok csatlakoznak az Európai Unió védelmi politikájához.
Az oroszok piacot veszítenek, az európaiaknak pedig új források után kell nézniük.
Északon és délen is védelmi állásokat építenek ki az oroszok, miközben növelik a tűzerőt keleten. Kijev továbbra is veszélyben lehet.
Az államtitkár a szankciók körüli vitáról beszélt a BBC-nek. Azt mondta, Magyarország álláspontjának nincs köze a Budapest és Moszkva közti pragmatikus, üzleti kapcsolatokhoz, amelyeket az elmúlt években, évtizedben kiépítettek.
Az orosz kormánypropaganda úgy tesz, mintha az Ukrajna védekezését fegyverrel segítő országok beleavatkoznának az orosz belügyekbe. De közben Oroszország is együttműködik más országokkal a fegyverbizniszben, ilyen például Kína.
Az Exim-csoport alig számít veszteségre az orosz–ukrán háború miatt. A vállalkozók ennél sokkal pesszimistábbak, de megpróbálják fenntartani az ottani üzleti kapcsolatokat, amíg csak lehet.
Még felvizezett formában is durván fájni fog Oroszországnak a tengeren szállított nyersolajra és olajtermékekre kirótt uniós kereskedelmi tilalom. A csővezetékes szállítások időleges fennmaradása Magyarországnak és még néhány régiós társunknak óriási ajándék, de az eladó országnak sovány vigasz, hiszen a Nyugat-Európával folytatott kereskedése döntő részét hajókkal bonyolította. Hajókon jött a félkész termékek mellett a dízel is, amelyből már most óriási a hiány, és ezúttal nemcsak a hagyományosan dízeldeficites Európában, hanem globálisan is. Miközben a nyakunkon a nyár – a dízel- és kerozinfogyasztás igazi szezonja, mely várhatóan idén robban vissza a koronaválság előtti szintre.
