Tovább emelkedett az orosz–ukrán háború halálos áldozatainak száma a Csasziv Jar-i és harkivi rakétatámadások után. Az ukrán vezetés visszafoglalná a fekete-tengeri partvidéket, Litvánia nem tágít Kalinyingrád ügyében. Ezek a 138. nap legfontosabb hírei.
Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be.
Rinat Ahmetov az oligarchaellenes törvény hatályba lépésével indokolta a döntését. De nem tartja magát oligarchának.
Oroszországban olyan álláshirdetéseket adnak fel, ahol a jelentkezési feltételek között szerepel a gránátvető kezelése.
Hétfőn nyílik kiállítás az ukránok által megbénított orosz harci járművekből a cseh fővárosban.
Az oroszok válasza sem késhet sokat.
„Ha valaki nem ért velem egyet, nyugodtan távozhat!” – tette hozzá.
Oroszország és Ukrajna a világ legnagyobb csicseriborsó exportőrei között van, így az idei hozam akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.
Bár a 2014 óta nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország sokat megtanult abból, hogyan kell együtt élni a büntetőintézkedésekkel, a február 24-e óta tartó ukrajnai offenzíva miatti újabb megtorló lépések annyira komolyak, hogy azok hosszabb távon megrendítik a gazdaságot. Az első jelek már látszanak.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
Tovább folytatódik Oroszországban a hatalommal szemben kritikus művészek, értelmiségiek vegzálása. Tompa Andrea író véleménycikke a helyzetről.
Ukrajna nagy erőkkel dolgozik azon, hogy újraélessze dunai kikötőit, ahonnan nagyobb tételben tud gabonát exportálni. A német kereskedelmi és ipari kamarák szövetsége közben amiatt aggódik, hogy az oroszok leállítják a gázszállításokat az Északi Áramlat 1 vezetéken. Eközben az oroszok már a tartalékosaikat mozgósítják.
Moszkva a kalinyingrádi blokád miatt fenyegeti a NATO és EU-tagállam Litvániát.
Oroszország délnyugati részén már zajlik az építkezés, melynek eredményeképp egy új orosz lézerfegyver állhat csatasorba.
Eközben Joe Biden úgy biztosította a briteket az USA-val közös, különleges kapcsolat folytatásáról, hogy Johnsonról még csak szót sem ejtett.
A finn parlament elfogadta a módosított határvédelmi törvényt, mivel attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin illegális migránsokat küld országuk felé.
Ukrajnának azonban további rakétákra lenne szüksége Oroszország ellen.
Putyin köre látványosan örül Boris Johnson lemondásának, az ukránok pedig remélik, hogy ugyanúgy kapnak fegyvert a britektől, mint eddig.
Újabb fordulatot vett az orosz–amerikai szembenállás: Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház, a Duma elnöke figyelmeztette Washingtont, Oroszországnak van mit visszavennie az USA-tól. A politikus arra az Alaszkára gondolt, amit az amerikaiak 1867-ben vásároltak meg a cári Oroszországtól.
Egyes vállalatok alkalmazottjait túlórára kötelezheti a kormány, valamint az állam versenyeztetés nélkül, egyetlen beszállítótól vásárolhatja meg a különleges katonai műveletek végrehajtásához szükséges árukat és szolgáltatásokat.
