“Szembeszállunk Putyin kísérletével, hogy megossza az uniót. Ezért ennek az egyezménynek óriási jelentősége van” - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár és gazdasági miniszter. Spanyolország ökológiai minisztere, aki harcolt az eredeti gázspórolási javaslat ellen, szintén elégedetten nyilatkozott: “Jelentős lépést tettünk abban az irányban, hogy létrehozzunk egy közös európai projektet”- jelentette ki Teresa Ribera. Csak Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nem szavazta meg a határozatot.
Mi erről a véleménye? - kérdezték a cseh miniszterelnök-helyettest, aki az EU soros elnökségét képviselte. Jozef Sikela cseh miniszterelnök-helyettes nem kívánta kommentálni “egyetlen tagállam döntését”. Ehelyett azt mondta, hogy “nyíltan elköteleztük magunkat, nyíltan szolidaritást mutattunk és nyíltan üzentünk a világnak és a Kremlnek.”
Ennek értelmében az energiaellátási krízis miatt a most következő télen a tagállamok 15 százalékkal kevesebb gázt fogyasztanak. A terv betartása alól ugyanakkor több tagállam is felmentést kaphat.
Csakhogy a számok nem stimmelnek - írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az eredeti terv szerint 43 millió köbméter földgázt kellene megspórolnia a 27 tagállamnak. Ám annyi kiskapu van a végülis elfogadott megállapodásban, hogy maximum 10 százalékot spórolhatnak a tagállamok és nem 15-öt, ahogy azt eredetileg tervezték.
A döntés után a holland TTF gáztőzsdén egy kicsit csökkent az augusztusi határidős jegyzésben szereplő gáz ára, ám később, az orosz gázszállítások akadozásának hírére a 199 euróról 227-ig emelkedett egy MWh-nyi gáz ára. Azóta kicsit csökkent, jelenleg 203,2 euróért árulják.
A Gazprom azt mondja, le kellett állítania egy újabb turbinát, ezért a kapacitáscsökkenés.
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.