Itt az idő, hogy a Nyugat felhagyjon a bizonytalankodással és megerősítse: minden európai államnak joga van a függetlenségre és a szabadságra, beleértve Ukrajnát, ehhez pedig vissza kell nyúlni a Helsinki-elvekhez – írja a neves brit elemző, az Oxfordi Egyetem professzora a Guardianben megjelent elemzésében.
Engedély nélkül repült be egy Szu-27-es vadászgép az EU- és NATO-tag Észtország légterébe.
Még jó, hogy egyelőre nincs napirenden Oroszországban a monarchia visszaállítása. Ha ugyanis így lenne, igazán hangossá válna a több mint négyszáz évvel ezelőtt hatalomra jutott és háromszáz évig uralkodó orosz cári dinasztia, a Romanovok közti utódlási harc. Jelenleg is többen tartanának igényt a kétfejű sassal díszített trónra.
A honvédelmi miniszter továbbra is azon a véleményen van, hogy a honvédség képes ellátni az orosz-ukrán konfliktus esetén adódó feladatait, így nincs szükség arra, hogy már országok fegyvereseit telepítsék Magyarországra.
Az orosz és a magyar szóvivő szerint is nagyon fontos a látogatás.
A fenyegetés nem ajánlat. Győzelmet lehet vele aratni, de sikeressé válni nem. Oroszország győzelmekben gazdag, hódolat és taps köszönti. Ám nem tisztelik, ami megalázó érzés. Vélemény.
Benkő Tibor szavait felkapta az orosz állami sajtó.
Minél többször írjuk le, hogy ennél közelebb még sosem álltunk egy háborúhoz, annál közelebb állunk egy háborúhoz? A nemzetközi híroldalak vezércikkeinek címe alapján bármelyik pillanatban megindulhat az orosz invázió, és a nyugati hatalmak is megunták már a diplomatikus nyelvezetet. Vajon az eljelentéktelenedést kockáztatja, akinek a kardja még a hüvelyben marad?
Egy esetleges invázió esetén viszont kemény szankciókat léptetnének életbe Oroszország ellen.
Úgy tűnik, az első hírekkel ellentétben az európai “konzervatív” pártok madridi találkozóján elfogadott közös nyilatkozatban mégsem ítélték el Oroszországot az ukrán krízisért.
Az Egyesült Államok után Nagy-Britannia is fontolóra veszi, hogy “csapaterősítést” hajtson végre a kelet-európai térségben a “fokozódó orosz agresszió” miatt. Az ukrán helyzet pattanásig feszült, Boris Johnson brit kormányfő ezért “elrettentésül” a térségbe látogat.
Egyelőre nem világos, hogy konkrétan mely NATO-tagállamokba küldenék az amerikai katonákat.
Johnson telefonon tárgyal Putyinnal arról, hogy Oroszországnak "hátra kell lépnie egyet", és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie.
1990-ben az történt, hogy a Nyugat és Moszkva közötti szóbeli ígéret az események ritkán tapasztalt tempója következtében rendkívül rövid idő alatt vált meghaladottá. Előfordul a történelemben. Amikor Vlagyimir Putyin arra hivatkozik, hogy a Szovjetuniót ekkor félrevezették, épp csak a körülményekről "feledkezik el". Vélemény.
Telefonon beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Utóbbi közölte, hogy a nyugati szövetségesek figyelmen kívül hagyták Moszkva alapvető aggályait.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint az orosz elnök rendelkezik azokkal a katonai képességekkel, amelyek lehetővé teszik neki, hogy fellépjen Ukrajna ellen.
Ben Wallace szerint Ukrajna megtámadása környékén indulna meg ez az orosz művelet.
Komolyan vehető-e a napokban Kijevbe készülő Tayyip Erdogan török elnök közvetítési ajánlata Ukrajna és Oroszország konfliktusában? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a kezdeményezést, Moszkvában azonban hallgatnak. Sőt az egyre mélyülő török–ukrán politikai és katonai együttműködés kiváló érvet szolgáltat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a NATO – az Ukrajnába irányuló török fegyverszállítások révén – túllépte a megengedett határt. Ankarában mégis hisznek abban, hogy az ukrán válság diplomáciai úton megoldható, Erdogan pedig a múlt héten azt hangoztatta, hogy az orosz invázió nem valószínű.
Az EU-ban az orosz gázimportnak egyik legjobban kitett ország Magyarország. Ha Oroszországot a Nyugat kemény szankciókkal sújtja, az a paksi bővítést is érintheti, amire a kormány az ország elektromos ellátásának jövőjét tette fel hosszú távon. Az unió azonban csak úgy vezethet be jelentős szankciókat, ha közben lábon lövi saját magát.
Jan Lipavsky a korábbi orosz követelésre reagálva azt is elmondta, hogy nem hajlandók hagyni, hogy bárki is megmondja nekik, kit hívhatnak meg az országukba.
