Az Európai Tanács elnökével tárgyalt Orbán Ukrajnáról

Egyetértettek abban, hogy diplomáciai megoldást kell keresni a konfliktusra.

  • MTI MTI
Az Európai Tanács elnökével tárgyalt Orbán Ukrajnáról

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Telefonon egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével, beszélgetésük témája az orosz–ukrán határon kialakult válsághelyzet volt.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjének tájékoztatása szerint a két vezető megállapította, hogy a helyzet romlik, abban ugyanakkor egyetértettek, hogy folytatni kell a diplomáciai erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében.

Leszögezték: szükség van a további párbeszédre, a háború elkerülése ugyanis egész Európa, így Magyarország érdeke is.

(Képünkön Orbán Viktor és Charles Michel 2020 februárjában.)

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.