Wolfgang Ischinger: Közös akarattal még el lehet kerülni az ukrajnai háborút

A pénteken kezdődő éves Müncheni Biztonságpolitikai Fórum igazgatója szerint mindkét fél hibái eredményezték, hogy Kelet-Európában a fegyveres viszály szélére sodródtak az események. Egyfelől az oroszok onnantól kezdve provokálva érzik magukat, hogy a NATO a 2008-as bukaresti csúcson tagságot ajánlott Ukrajnának és Grúziának, még akkor is, ha konkrét időpontot nem adott meg a belépésre. Vlagyimir Putyin feltehetőleg legkésőbb akkor határozta el, hogy na, ezt aztán már végképp nem. Először leválasztotta Abháziát és Dél-Oszétiát a grúz államról, utána megszállta a Krímet és kirobbantotta a kelet-ukrajnai háborút.

Wolfgang Ischinger a Die Weltnek adott hosszas interjúban felvázolja a kiutat is: úgy látja, hogy a nyugati szövetség ugyan elutasította Moszkva követeléseit, ám a válasz egy csomó pozitív elemet is tartalmaz, és ha a Kreml egy cseppet is fontosnak tartja a megbékélést, akkor nem térhet ki a javaslatok elől.

A Nyugat mérlegeli, mivel büntesse Moszkvát, hogy az ne fájjon neki is

Az USA és az EU komolyan fel kíván lépni Oroszország ellen, ha az megtámadja Ukrajnát, ám az eddig belengetett szankciók vagy mérsékelt súlyúak, vagy éppen ellenkezőleg, olyan komolyak, hogy azok a nyugati világot is megrengetnék.