A személyi jövedelemadóban tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslat indoklása szerint.
Januártól a társadalom legszélesebb rétegei számára válhat lehetővé a jogszabályok előkészítése során véleménye, észrevételeinek kifejtése a társadalmi részvételről szóló törvény tervezete szerint, amelyet szombaton nyújtott be a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény módosítására beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől, a változtatásokat maga a beterjesztő is csak jogtechnikainak nevezi.
Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben a közösen kezdeményezett eljárások, az építési telkek illetékfizetése és a cégek utólagos bírósági illetékfizetése területén.
A szombaton benyújtott törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés "kilenc évre választja a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül".
Rendeletben az állam felügyelete alá vonható a jövőben gazdálkodó szervezetek működése; az állam nevében az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. Hétfőn Orbán Viktor a Parlamentben bejelentette, hogy őrizetbe vették a Mal Zrt. vezérigazgatóját.
A parlament honvédelmi és rendészeti bizottsága hétfőn megtárgyalta a kormánynak a katasztrófák elleni fellépés hatékonyabbá tételét célzó javaslatához érkezett módosító indítványokat. Az ülésen a szaktárca és a testület kormánypárti többsége egyetlen ellenzéki előterjesztést támogatott. A "lex Malról" hétfőn délután szavaz az Országgyűlés.
A jelenlegi hat év helyett kilenc évre választaná meg az Országgyűlés a legfőbb ügyészt, akit csak "belülről", az ügyészek közül lehetne kinevezni. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) honlapjára csütörtökön került fel az ügyészségi szolgálati viszonyról szóló törvénymódosítás tervezete.
Az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága kedd délutáni, a parlamentben lezajlott ülésén három igen és tizenhat nem szavazattal úgy döntött, hogy nem veszi tárgysorozatba az „Az izraeli apartheid elítéléséről” címet viselő jobbikos indítványt.
Mint arról hétfő este részben beszámoltunk, Orbán Viktor az önkormányzati választást értékelő beszédében úgy fogalmazott: „Az ország ma lett igazán egységes, ma szerezte vissza fővárosát. Budapest eddig mindig vitában volt az ország többi részével, de mától újra a nemzet fővárosa.” Több – főleg fideszes – politikust ennek a kijelentésnek a kommentálására kértünk.
Kétnapos ülést tart a jövő héten az Országgyűlés, amely várhatóan megválasztja a médiatanács tagjait jelölő parlamenti bizottságot, és dönt több, a kormány által előterjesztett törvényjavaslat, köztük egy a legfőbb ügyész jogállását is érintő alkotmánymódosítás sürgős tárgyalásba vételéről.
Hétfőn késő este a parlamentben lezajlott a három fideszes képviselő által jegyzett Az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról című határozati javaslat részletes vitája. A vita során az MSZP részéről Lendvai Ildikó, a párt volt elnöke vitte a szót. Őt kérdeztük.
Bene László volt országos rendőrfőkapitány nem ment el az emberi jogi bizottság 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságának hétfői ülésére; Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra kérte "a magyar nemzet bátor tagjait", hogy állítsák elő őt.
A jelenlegi tervek szerint az október 3-ai önkormányzati választások előtt csupán a szeptember 13-ai héten ülésezne az Országgyűlés - tudta meg az MTI fideszes forrásból kedden.
Szeptember 7-én értékeli kormánya első száz napját Orbán Viktor. A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének meghívását elfogadva mond majd beszédet a szervezet rendezvényén a kormányalakítás óta eltelt időszakról - jelentette be Szijjártó Péter pénteken.
Kövér László szerint háromhetente ülésezhetne a parlament, és nem zavarja, hogy Orbán Viktor erről másként gondolkodik. Az Alkotmánybíróság 1999-ben kimondta: a háromhetes ülésezés is jogszerű lehet, ha azt minősített, vagyis kétharmados többséggel fogadja el az Országggyűlés.
„Én egyedül nem akarom erőltetni, hogy az Országgyűlés háromhetenként ülésezzen. De abban biztos vagyok, hogy a mostanihoz és az utóbbi nyolc évhez képest sokkal racionálisabb energiafelhasználást és időgazdálkodást tesz lehetővé a parlamenti képviselők számára a háromhetenkénti ülésezés.” Az elmúlt napokban minden tévészereplése alkalmával ezt mondta Kövér László, az Országgyűlés új elnöke - írja a Népszabadság.
Eltörölné a képviselők helyettesítését a parlamenti bizottságokban a Jobbik. A párt két képviselője, Balczó Zoltán és Dúró Dóra keddi budapesti sajtótájékoztatóján ismertette azt az általuk benyújtott házszabály-módosítási javaslatot, amely szerint a jövőben egyetlen képviselő helyett sem szavazhatna valamelyik másik társa az országgyűlési bizottsági üléseken.
Egyre kevesebb a befolyásos vállalkozó az Országgyűlésben, nő viszont a földtulajdonosok lobbiereje. No és az önkormányzati képviselőké, mert a honatyák több mint fele halmozza a választott tisztségviselői posztokat.
