Az orvoshiány miatt a Magyar Honvédség (MH) már most is komoly nehézségek árán tudja kiállítani a különféle katonai műveletek, például a nemzetközi missziók egészségügyi biztosításához szükséges létszámot – írja hétfői számában a Magyar Idők.
A Demokratikus Koalíció vezetője az összeomló egészségügyről készített összeállítással lovagolja meg az erősödő elégedetlenséget.
Két hónap alatt 238-ról 307-re emelkedett a tartósan betöltetlen háziorvosi praxisok száma.
Svéd orvosok néhány éve már végeztek méhtranszplantációt, sőt, gyerek is született már ilyen műtét után. A beavatkozás viszont még mindig ritkaságnak számít, Amerikában ez volt az első eset.
A kormány akaratát és a törvényeket kreatívan alkalmazva a közkórházakban továbbra is "maszekolnak" az orvosok az állam által biztosított eszközökkel - írja a Népszabadság szombati számában.
Az országos tisztifőorvos szerint az "1001 orvos hálapénz nélkül" csoport félelmet keltett az emberekben ,és elriasztotta őket a kórházaktól, amikor a kórházi fertőzések nagy arányáról írtak.
A magyar kórházakban olyan rossz higiéniás körülmények vannak, hogy sokkal könnyebben halhat meg valaki kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben – állítja az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport. A kórházigazgatók a spórolás érdekében visszamondják a takarító cégekkel kötött szerződéseket, de előfordult olyan is, hogy a sterilizáló napokig nem működött.
Sokszor már az ügyeleteket sem tudják ellátni a kórházak a saját munkatársaikkal, ezért egyre többször alkalmaznak külsős orvosokat.
Orbántól nem kapnak pénzt a tanárok, Győrből mennének az orvosok, magyar kutatók is dolgoztak a "Szent Grál-projekten", kiderült, kik voltak a kölni zaklatók, feltárult II. János Pál titka. Így indult a hét.
Béremelést követel 15 sebész a győri kórházban: ügyvédi letétbe helyezték felmondásukat arra az esetre, ha március 31-ig nem sikerül tárgyalóasztalhoz ülni a kórházvezetéssel és megállapodni a mindenki számára kielégítő emelésről.
2013 óta nem volt béremelés az egészségügyben, a kormány ugyan különböző ösztöndíjakat megpróbál béremelésnek mutatni, de azok valójában nem számítanak béremelésnek – jelentette ki közleményben a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete.
Még tavaly év közben döntött a kormány, hogy megemelik a szociális ágzatban és az egészségügyben dolgozók pótlékait, most februárban érkezhet meg az első megemelt összeg a rezidensek, szakorvosok és ápolók számára. Ez azonban közel sem biztos, hogy elegendő lesz a kedélyek megnyugtatására, ugyanis a munkavállalók az alapbérük további emelését szorgalmazzák.
Egyre több orvoscsoport lázad a hálapénz ellen, bár momentán az tartja össze az egészségügy omladozó építményét. Az évi 20–70 milliárd forintra becsült hálapénz igen egyenlőtlenül oszlik el az orvosok között. Mivel a zsebbe tett összegek után többnyire nem adóznak, és járulékot sem vonnak le belőlük, kiváltásukra legalább a borítékba tett pénzek duplájára volna szükség,
A betegeknek óriási igényük lenne arra, hogy megbeszéljék az orvosiakkal, hogyan fog megváltozni az életük a betegség hatására, illetve mikor fognak meghalni, és mi vár rájuk a halál után. Az orvosoktól azonban hiába várják a választ, mert ők úgy szocializálódtak, hogy a betegségek lelki oldalával nem nekik kell foglalkozniuk. Kovács József orvos-bioetikussal a mai orvoslás lelkéről beszélgettünk.
Évi húszmillió forintos adóalap alatt ipartűzési adómentességet kapnak a vállalkozó soproni háziorvosok, így sokkal kedvezőbb körülmények között praktizálhatnak, ami csökkentheti az általános orvoshiányt is.
A székesfehérvári Szent György-kórház orvosai is kiadtak egy nyilatkozatot az egészségügy elkeserítő helyzetéről. Két hónapot adnak a kormánynak, hogy teljesítsék indokolt követeléseiket. Mint írták, államtitkárcsere és a kezdő orvosok aránytalan támogatása helyett érdemi intézkedéseket várnak.
Az egészségügyért felelős államtitkárság a nyílt levelet aláíró orvosoknak azt üzeni, hogy csökkentették az orvoselvándorlás mértékét, a kórházak adósságát. Folyamatos a konzultáció, a kormány minden véleményt meghallgat, és elkötelezett az ellátás színvonalának, a dolgozók munkakörülményeinek és fizetésének emelése mellett.
Újra megjelentek a magyar lapokban azok a kuvaiti hirdetések, amelyben a közel-keleti ország egészségügyi minisztériuma orvosokat toboroz egy luxuskórházba.
Az egész elcseszett rendszer hibája, hogy az orvosok közül sokan egyszerű, életmentő mondatokat nem tudnak.
Akár műtéteket is halasztanak kánikula idején, ugyanis sok kórház műtőjében nem megoldott a légkondicionálás, az orvosok 40 fokban műtenek, de a betegek sem járnak jobban a klíma nélküli kórtermekben.
