Szili Katalin független országgyűlési képviselő szerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök az őszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán most akkor járt volna el korrekten, ha Orbán Viktor kormányfőhöz fordul, kérve, hozzák nyilvánosságra a nemzetbiztonsági szolgálatok vizsgálatának eredményét, oldják fel annak titkosságát.
Mesterházy Attila hiába szólította fel Pintér Sándor belügyminisztert, hogy tegyen nyilvánossá minden, az őszödi beszéd kiszivárogtatásával kapcsolatos, rendelkezésre álló információt, a belügy nem akar az üggyel foglalkozni.
Újságírók előtt, olvasatlanul semmisítette meg pénteken Mesterházy Attila azt a borítékot, amelyet Gyurcsány Ferenctől kapott, és amelyben a volt kormányfő állítása szerint azoknak a neve szerepel, akik feltételezése alapján kiszivárogtatták az őszödi beszédet. Egyúttal Pintér Sándor belügyminisztert az ezzel kapcsolatos információk közzétételére szólította fel.
Három szocialista politikus nevét tartalmazza az a levél, amelyben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő Mesterházy Attila tudtára adta, hogy szerinte kik állnak az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött - írja a Blikk.
Gyurcsány Ferenc újra az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról ír legfrissebb Facebook-bejegyzésében.
Szanyi Tibor továbbra is azt mondja: Gyurcsány Ferenc és közvetlen munkatársai hozták nyilvánosságra 2006-ban az őszödi beszédet.
Szanyi Tibor téved - állítja Gyurcsány Ferenc, cáfolva, hogy ő szivárogtatta volna ki az őszödi beszédet.
Valószínűleg nem határoznak meg kritériumokat az új alkotmányban arra vonatkozóan, hogy mit kell érteni alkotmányos válsághelyzet alatt – mondta Salamon László a Népszabadságnak.
A Jobbik arra szólítja fel a kormányt, hogy még az önkormányzati választás előtt ismertesse gazdaságpolitikai elképzeléseit, mindenekelőtt azt, hogy milyen módon akarja tartani a jövő évre előírt, 3 százalékosnál alacsonyabb költségvetési hiánycélt, "nehogy október 4-én legyen egy újabb őszödi beszéd".
Néhányan kárörvendve várják, mások rettegnek tőle, megint mások unottan legyintenek, mondván, ez bizony elkerülhetetlen. Hogy miről van szó? Arról, hogy vajon mikor érkezik meg Orbán Viktor (és politikája) Balatonőszödre - írja Török Gábor politológus a blogján.
Szép számmal akadnak a Jobbik egyéni képviselőjelöltjei között olyanok, akiket - állításuk szerint - 2006 ősze előtt szinte egyáltalán nem érdekelt a politika; a balatonőszödi beszéd, illetve az azt követő zavargások során, vagy annak nyomán csatlakoztak a radikális párt köreihez és lettek a szervezet aktivistái.
Gyurcsány Ferenc március 19-i országértékelő beszédének kódolt üzenete volt: kész visszatérni és újra kezébe venni a szocialista párt vezetését. Senki ne higgye, hogy ő bukott politikus, igazából rengeteg jó dolgot csinált miniszterelnöksége alatt, hálás lehet neki a nemzet. Miközben a nyugdíjas közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta Gyurcsány szereplését, könnyen lehet, hogy szavai inkább eltántorítják, mint fellelkesítik az MSZP bizonytalan szavazóit.
Szili Katalin azt kérte az MSZP elnökségétől, illetve frakcióvezetőjétől, hogy kezdeményezzék a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) balatonőszödi beszédről készült vizsgálatának teljes nyilvánosságra hozatalát - értesült az MTI.
Szenvedélyes beszédben kelt őszödi beszédének védelmére Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök a Belvárosi Szabadegyetemen tartott lakossági fórumán, azt az utóbbi 20 év legbátrabb beszédének, nevezte. Rutinszerűen ostorozta Orbánt, akit felelőssé tett a Jobbik várható parlamentbe jutásáért.
Házon belül rögzítették Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök balatonőszödi beszédét; azonban a nemzetbiztonsági vizsgálat után sem nyilvános, hogyan jutott el a sajtóhoz - számolt be az m1 hétfő esti Híradója.
Két napja – gondolom, megemlékezve az őszödi beszéd harmadik évfordulójáról – egy kedves levelező biztosított felőle, hogy neki tetszett a beszéd, és persze tudja, megbízható forrásból, hogy én írtam. Ha én írom Gyurcsány beszédeit, azok sokkal jobb beszédek lennének, és ha megfogadja tanácsaimat, akkor nem csinál annyi otromba baromságot – mondanám szívesen. A politikacsinálókat nem közírók, még csak nem is tanácsadók, hanem strukturális kényszerek mozgatják. Például: hol a szavazó? Hol a pénz? Mivel lehet a politikai ellenfelet befeketíteni? Hogyan lehet a hátországot kézben tartani?
A Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését követő napon, 2006. szeptember 18-án, tüntetők akarták petíciójukat felolvastatni a Magyar Televízió adásában, ezért a Kossuth térről a Szabadság térre vonultak. Kérésük megtagadása után a gyülekező, dühödt tömeg egy része erőszakkal akart a tévészékházba behatolni, fölgyújtotta az egyik helyiséget és a téren álló autókat. Több tömegoszlatási kísérlet után az épületet védő rendőrök beszorultak a tévé bejáratához, amit később eltorlaszoltak. A hajnali órákban az ostromlók bejutottak a székházba, amit csak jó pár órával később tudott a rendőrség visszafoglalni.
Lamperth Mónika szocialista elnökhelyettes szerint Balatonőszöd megrázó volt és "ott romlott el minden". A Népszabadságnak adott interjújában úgy fogalmazott: Gyurcsány Ferenc beszédekor legalább egy embernek fel kellett volna állnia, de ezt senki, ő sem tette meg.
