E kérdésfelvetésnek azért van jelentősége, mert a parlamenti alkotmányelőkészítő bizottság által kedden elfogadott alkotmánykoncepció erősítené az államfő jogkörét: a köztársasági elnök jogosult lenne a parlament feloszlatására, ha az súlyos bizalomvesztés okán előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálná - írja a Népszabadság. A bizottság KDNP-s elnöke a lapnak megerősítette: a mindenkori államfő maga mérlegelheti, hogy fennállnak-e az alkotmányos válsághelyzetet kialakító tényezők. "Nyilvánvalóan egy szigorúan alkotmányos érzéken alapuló államfői szerepfelfogásra van ehhez szükség" – közölte Salamon László.

Arra, hogy egy ilyen helyzetben nem lenne-e zavaró, hogy Schmitt Pál nem jogász, a KDNP-s politikus egyértelmű nemmel válaszolt, hozzátéve: „ennek nincs jelentősége, a köztársasági elnöknek ugyanis van hivatali szervezete, s azon belül vannak alkotmányjogászok is. Így kikérheti az alkotmányjogászok véleményét”. Szerinte, ha az államfő jogász lenne, akkor is indokolt volna kikérni más alkotmányjogászok véleményét egy ilyen súlyú döntés előtt. Arra a közbevetésünkre, hogy az „elnöki parlamentoszlatás” alaptörvénybe emelésével lehetőséget adnak arra, hogy nagyon kényes politikai helyzetben az államfő az ország sorsát befolyásoló döntést hozzon, Salamon László úgy reagált: kivételes helyzetekben kivételes döntések születnek.

Salamon László szerint azért került az államfő hatáskörének erősítése az új alkotmány koncepciójába, mert így vonták meg az őszödi beszéd politikaialkotmányjogi tanulságait.

További részletek a Népszabadságban!