Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.
Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.
Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
