#osztrák-magyar monarchia

Mementó 1917: Így nem lett perszonálunió Romániával

A militarizmus értelmetlenségét mutatja 1917 októberében a német néphez címzett Hindenburg-levél. A német fővezér azt kérte: „ne gondoljatok” a jövőre, hiszen az úgyis csak „elkedvetlenít bennünket”! Itthon egy munkapárti képviselő, Vadász Lipót a háború után fenyegető nemzetiségi konfliktusokról beszélt. Közben e konfliktust szította Bethlen István gróf: a magyar határ kitolását tervezgette a Kárpátokban, és elutasította a perszonáluniót Romániával.

Kult
Szegő Iván Miklós

Mementó 1917: Aki tudott olvasni, már Trianon előtt három évvel sejthette a katasztrófát

Trianon előtt három évvel a Pesti Hírlap írásaiból kiderült: ha az Osztrák-Magyar Monarchia elveszti az első világháborút, akkor az antant vagy feldarabolná, vagy a német és a magyar vezető rétegek meggyengítésével szervezné át a kettős államot. A területveszteségek pontos mértékét nem lehet sejteni, de a felbomláshoz 1917 nyarán sem sok hiányzott: kormányválság volt Ausztriában és Magyarországon is, a nemzetiségek pedig egyre inkább radikalizálódtak.

Kult
Szegő Iván Miklós

Mementó 1917: három birodalom roppan meg júliusban

Az orosz Kerenszkij-offenzívát megállította ugyan a német és az osztrák–magyar hadsereg, ám valójában mindhárom birodalom menthetetlenül rohant az összeomlás felé: a német és az osztrák kormányfő megbukott, az orosz kabinet ellen pedig zendülés tört ki 1917 júliusában. A finn és a lengyel önállóság szinte naponta merült fel a hírekben. A cseh–szlovák összefogás hívei és az önálló horvát királyságot követelő Radics képviselő láttán – Trianon előtt három évvel – sejthető volt: az Osztrák–Magyar Monarchiára sem a magyar politikai elit által remélt „annexió nélküli” béke vár.

Kult
Szegő Iván Miklós

Teszt: Mutassa meg, ismeri-e az egykori monarchia nagyvárosait!

Most igazán próbára teheti történelem- és földrajztudását: az alábbi tesztben az Osztrák-Magyar Monarchia ötven legnagyobb városának a nevét kell felidéznie. Szerencsére nem kell sorrendbe állítania népesség szerint a városokat, ám arra figyeljen, hogy a települések a mai nevükön szerepelnek a listán. Az egész feladatra tíz percet kap. (Frissítés: a tesztet a Sporcle oldalról ágyaztuk be, de a készítője egy dolgot elrontott, Brassó román nevét hibásan w-vel írja.)

Kult
hvg.hu

Egészen meglepő ötlettel álltak elő a békemenetesek

Az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára alakítaná át az Európai Uniót a békemeneteket is szervező CÖF. Elképzelésük szerint közös irányítás alá kerülne a külügyi, a hadügyi és a pénzügyi adminisztráció. Még az is lehet, hogy egy európai békemenetet is megszerveznek.

Itthon
MTI

Szobrot emeltek Gavrilo Principnek a Vajdaságban

Az első világháború kirobbantásáért felelősnek tartott merénylő szobrát Emir Kusturica leplezte le Tovarisevo faluban. Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt – mondta az avatáson egy szónok. Kusturica filmet készít Princip életéről.

Világ
MTI

Átírhatja az első világháború történetét egy most megtalált levél

Napok óta tart a vita a szerbiai és a főleg magyar, illetve osztrák történészek között az úgynevezett Potiorek-levél kapcsán. Egyes szerb tudósok ezzel akarják bizonyítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már több mint egy évvel az első világháború kitörése előtt készült a háborúra, míg a külföldi kutatók szerint nem kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a dokumentumnak.

Világ
MTI

„Módszeresen készüljünk a nagy háborúra”

Majdnem száz évvel az első világháború kitörése után még mindig felmerül a „Ki a felelős?” kérdés. Szerbiában például nagy erőket mozgósítanak, hogy bizonyítsák, nem a szerb nacionalizmus és Gavrilo Princip pisztolya robbantotta ki a világégést, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői akarták a háborút. Történész szerzőnk szerint viszont semmi meglepő nincs abban, hogy Ausztria-Magyarország készült a háborúra, de már 1913-ban lett volna alkalma kirobbantani azt, ha valóban akarta volna.

Kult
Pollmann Ferenc

Kínai gyarmata is volt az Osztrák-Magyar Monarchiának

16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: magyar állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök - olvasható a Falanszter blogon.

Napi merítés
hvg.hu

Lenin győzelme felgyorsította a Monarchia szétesését

92 éve, 1918-ban már semmi sem állíthatta meg az Osztrák Magyar Monarchia pusztulását. Az eseményeket erőteljesen befolyásolta, hogy az 1917. októberi oroszországi forradalom (jobban mondva puccs) sikere és az ebből következő, 1918. márciusi breszti béke felborította az európai hatalmi egyensúlyt. Az antant attól tartott, hogy Németország győzelmet arat mielőtt még az amerikai csapatok eldöntenék a háború kimenetelét. London és Párizs ettől kezdve hathatósan elősegítették a Monarchia szétverését.

Vélemény
Jeszenszky Géza

Mementó 1917: az osztrák-magyar uralkodó a lengyel koronáról álmodott?

Hihetetlen diplomáciai sürgés-forgás indult meg a nagyhatalmaknál 1917 novemberében. A bolsevik hatalomátvétel egybeesett Finnország önállósodásával, a Kínáról szóló amerikai-japán egyezménnyel, illetve a „lengyel kérdés végleges megoldásáról” folyó német-osztrák-magyar tárgyalásokkal.

Tech
Szegő Iván Miklós

Trianon-konferencia: meddig tartott az első világháború?

Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.

Tech
Szegő Iván Miklós