Másodpercek alatt évszázadok fordultak – ezzel magyarázza Hatos Pál, az őszirózsás forradalomról most könyvet írt történész, hogy a magyarok miért nem gyászolták a Monarchiát, és miért támogatták a forradalmakat.
Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban hullott szét a Monarchia, és bár ezzel a magyarok vágyott függetlensége megvalósult, a Trianon-trauma mindent maga alá temetett.
A militarizmus értelmetlenségét mutatja 1917 októberében a német néphez címzett Hindenburg-levél. A német fővezér azt kérte: „ne gondoljatok” a jövőre, hiszen az úgyis csak „elkedvetlenít bennünket”! Itthon egy munkapárti képviselő, Vadász Lipót a háború után fenyegető nemzetiségi konfliktusokról beszélt. Közben e konfliktust szította Bethlen István gróf: a magyar határ kitolását tervezgette a Kárpátokban, és elutasította a perszonáluniót Romániával.
Trianon előtt három évvel a Pesti Hírlap írásaiból kiderült: ha az Osztrák-Magyar Monarchia elveszti az első világháborút, akkor az antant vagy feldarabolná, vagy a német és a magyar vezető rétegek meggyengítésével szervezné át a kettős államot. A területveszteségek pontos mértékét nem lehet sejteni, de a felbomláshoz 1917 nyarán sem sok hiányzott: kormányválság volt Ausztriában és Magyarországon is, a nemzetiségek pedig egyre inkább radikalizálódtak.
Az orosz Kerenszkij-offenzívát megállította ugyan a német és az osztrák–magyar hadsereg, ám valójában mindhárom birodalom menthetetlenül rohant az összeomlás felé: a német és az osztrák kormányfő megbukott, az orosz kabinet ellen pedig zendülés tört ki 1917 júliusában. A finn és a lengyel önállóság szinte naponta merült fel a hírekben. A cseh–szlovák összefogás hívei és az önálló horvát királyságot követelő Radics képviselő láttán – Trianon előtt három évvel – sejthető volt: az Osztrák–Magyar Monarchiára sem a magyar politikai elit által remélt „annexió nélküli” béke vár.
A magyar politikai kultúra az I. világháború végén nagyon mélyre süllyedt. A megosztott politikai csúcselit tagjai gyűlölték egymást, s ezt az addigi kormánypárti sajtó is „híven” tükrözte, amikor száz éve, 1917. június 15-én új kormányt alakított Esterházy Móric gróf.
Most igazán próbára teheti történelem- és földrajztudását: az alábbi tesztben az Osztrák-Magyar Monarchia ötven legnagyobb városának a nevét kell felidéznie. Szerencsére nem kell sorrendbe állítania népesség szerint a városokat, ám arra figyeljen, hogy a települések a mai nevükön szerepelnek a listán. Az egész feladatra tíz percet kap. (Frissítés: a tesztet a Sporcle oldalról ágyaztuk be, de a készítője egy dolgot elrontott, Brassó román nevét hibásan w-vel írja.)
Vetsera Mária Ferenc József és Erzsébet királynő fiával, Rudolf főherceggel együtt vetett véget az életének Mayerlingben. A mindössze 17 éves lány búcsúleveléről azt hitték, megsemmisült, de most előkerült. "Mary" azt írta benne, hogy nem tudott ellenállni a szerelemnek.
Kicsi, jelentéktelen, szegény, vacak országuk lett – de legalább tényleg az övék.
Az Osztrák-Magyar Monarchia mintájára alakítaná át az Európai Uniót a békemeneteket is szervező CÖF. Elképzelésük szerint közös irányítás alá kerülne a külügyi, a hadügyi és a pénzügyi adminisztráció. Még az is lehet, hogy egy európai békemenetet is megszerveznek.
Az első világháború kirobbantásáért felelősnek tartott merénylő szobrát Emir Kusturica leplezte le Tovarisevo faluban. Princip száz évvel ezelőtti lövése nem csak az ő életét változtatta meg, hanem minden szerbét, aki akkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia területén élt – mondta az avatáson egy szónok. Kusturica filmet készít Princip életéről.
Belgrád mellett vesztegel a Bodrog nevű magyar hajó, amelynek ágyúlövésével elindult az első világháború, és amely az Osztrák-Magyar Monarchia egyik titkos támadását is vezette.
Az első világháborúban jégbe fagyott katonák holttestei bukkantak elő az olaszországi Trento tartományban, ahol négy éven át hófödte hegyoldalakon harcoltak egymással Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia seregei.
Napok óta tart a vita a szerbiai és a főleg magyar, illetve osztrák történészek között az úgynevezett Potiorek-levél kapcsán. Egyes szerb tudósok ezzel akarják bizonyítani, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia már több mint egy évvel az első világháború kitörése előtt készült a háborúra, míg a külföldi kutatók szerint nem kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a dokumentumnak.
Majdnem száz évvel az első világháború kitörése után még mindig felmerül a „Ki a felelős?” kérdés. Szerbiában például nagy erőket mozgósítanak, hogy bizonyítsák, nem a szerb nacionalizmus és Gavrilo Princip pisztolya robbantotta ki a világégést, hanem az Osztrák-Magyar Monarchia vezetői akarták a háborút. Történész szerzőnk szerint viszont semmi meglepő nincs abban, hogy Ausztria-Magyarország készült a háborúra, de már 1913-ban lett volna alkalma kirobbantani azt, ha valóban akarta volna.
Egy most előkerült, 1913-as levél szerint az Osztrák-Magyar Monarchia már azelőtt készült a nagy háborúra, hogy Gavrilo Princip meggyilkolta volna az osztrák trónörököst, Ferenc Ferdinándot.
Az oroszok nem tudtak arról, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában kémbotrányával hírhedtté vált Redl ezredes meleg volt, így nem is zsarolhatták vele. Egyéb új információk is napvilágra kerültek néhány most felfedezett dokumentumból.
16 évig volt Bécs és Budapest gyarmata Tiencsin belvárosának 108 hektáros területe. Bár a koncessziós zóna gazdaságilag semmit sem lendített a Monarchia gazdaságán, tény: magyar állampolgár volt az itt élő első kínai köztársasági elnök - olvasható a Falanszter blogon.
