szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Mikor ért véget az első világháború? 1918-ban vagy 1945-ben? Nálunk mindenesetre csak 1920-ban a trianoni békeszerződéssel, de máshol is még folyamatosan zajlottak a küzdelmek az 1918-as fegyverszüneti egyezmények után. Csak néhány példa: Szovjet-Oroszország, Görögország, Törökország, Lengyelország, de a magyar-román és a magyar-csehszlovák összecsapások 1919-ben is még a térségbeli feszültségeket jelezték. Minderről a Politikatörténeti Intézet szerdai konferenciáján esett szó.

A nyugati történetírás új fogalmakat kezdett az elmúlt években bevezetni az első világháború utáni helyzetre. Nem a háború gyors lezárásáról beszélnek ma már, hanem fokozatos demobilizálásról. Így például a háborúból való kimenetel - francia szóval: "sortie" - azt fejezi ki, hogy még azokon a frontokon, ahol valóban véget ért 1918-ban a fegyveres küzdelem, tehát például a német-francia határon, még ott is tíz-tizenöt évet vett igénybe az első világháborús leszerelés, a békére való átállás. És ez csak a győztes oldalra, a franciákra vonatkozik. Ugyanakkor a keleti frontokon, Oroszországban, Görögországban, Magyarországon, Torökországban, Lengyelországban még évekig súlyos harcok folytak, vagyis az első világháború végén egyáltalán nem tört ki azonnal a béke - minderről Balázs Eszter, a Politikatörténeti Intézet (PTI) kutatója beszélt az intézet szerdai konferenciáján Budapesten.

Balázs elsősorban a nyugati történetírás új irányzatairól számolt be, így nemcsak a háború végének bonyolultabb meghatározásáról, a háború kimenetléről beszélt, hanem arról is, hogy a vesztes országok társadalmára különösen súlyosan hatott a fegyveres konfliktus. Angol kutatók szerint a társadalom brutalizálódása következett be, ami elsősorban a német nácizmus későbbi kifejlődésekor hatott (negatívan).

Győztesek vagy vesztesek?

Szintén beszélt a kutatónő arról, hogy a győztesek és a vesztesek besorolása sem egyértelmű. Csak néhány ország tekinthető egyértelműen győztesnek az első világháború után: Franciaország és Nagy-Britannia, illetve ide sorolható a háború végén megalakult Csehszlovákia. Olaszország győztes volt, de nem tekintette magát annak. A vesztes oldalon látszólag egyértelműbb a helyzet: Ausztria és Magyarország kétségtelenül ilyen helyzetben volt, de Németországban nem nagyon fogadták el a vereség tényét, hiába győzték le katonailag őket. Sőt, sok német történész ma is szívesen használja az újabb harmincéves háború kifejezését, és így szinte egy nagy háborúnak tekintik az első és a második világháborút - a francia Raymond Aron nézeteit követve. Eszerint 1914 és 1945 között tartott volna az újabb harmincéves összecsapás.

Ezzel Balázs visszautalt a háborúból való lassú kimenetel teóriájára. Előadása után Balázs a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a háborúból való lassú kimenetel igaz Magyarországra is, hiszen fegyveres konfliktus zajlott nálunk jóval 1918 után is, például 1919-ben a Tanácsköztársaság fennállása idején. Bár hozzátette: Magyarországon erősebb volt később a pacifizmus, mint Németországban - a két világháború közötti időszakot tekintve. A konferencián Pritz Pál arról beszélt, hogy mennyiben felelt meg a francia érdekeknek az antant eljárása az első világháború után Magyarországgal szemben.

Idézte Clemenceau-t és más francia vezetőket, akik kétségbe vonták időnként a magyar kormányok legitimitását, és ezzel nem mindig játszottak pozitív szerepet, hiszen nem a liberális-demokrata irányzatot segítették. Konkrétan a Peidl-kormány párnapos tevékenységére is utalt Pritz, aki szerint Clemenceau-ék nem támogatták a Tanácsköztársaság után felálló kabinetet, amelyet végül könnyedén buktatott meg puccsal Friedrich István. Pedig a Peidl-kormány pár nap után kizárta soraiból az egykori tanácsköztársasági népbiztosokat, és valóban demokratikus irányba fejlődhetett volna tovább. Pritz hosszasan elemezte a franciák és a románok közötti kapcsolatokat, különösen Magyarország 1919-es román megszállásakor.

Orosz célok: már 1914-ben megpecsételődött Magyarország sorsa

Hajdu Tibor történész az első világháború kezdetén az orosz katonai célok ismertetése alapján felvázolta, hogy az antant már 1914-ben eldöntötte, hogy ha megnyeri a világháborút, akkor felbomlasztja az Osztrák-Magyar Monarchiát. Erdély kérdése csak 1916-ban, Románia háborúba való belépésekor dőlt el, ezt a részt ugyanis Bukarestnek ígérték ekkor. A Délvidék és Bosznia sorsa viszont már 1914-ben eldőlt (elméletben), ezeket Szerbiának ígérték győzelem esetére, illetve a hamarosan szintén háborúba lépő Olaszországnak az adriai térségben szavatoltak területeket. Oroszország már 1914-ben Galíciára jelentette be igényeit, és ezt a nyugati szövetségesek jóváhagyták, de Oroszország törekvése volt a nagyobb délszláv állam létrehozatala is, Szerbia vezetésével, és már 1914-ben számoltak Románia esetleges háborúba való belépése után annak megerősítésével, területi megnagyobbodásával is a cári kormányzatban.

Változott a helyzet 1917-ben, de végeredményben a bolsevik hatalomátvétel után sem javultak Magyarország esélyei területeinek megtartására. Sőt hamarosan Csehszlovákia kialakítása/kialakulása miatt észak-magyarországi területek elszakítása került napirendre. Az oroszországi bolsevik hatalomátvétel azért nem segítette a magyar területek megtartását, mert ekkor a francia politika számára még fontosabbá vált a lengyel, a román (és később a csehszlovák) állam megerősítése, létrehozása: ezeknek kellett elválasztó sávot képeznie Szovjet-Oroszország és Németország között. Hajdu mindezzel azt kívánta bizonyítani, hogy a háború lezárásakor Magyarország számára nem nagyon maradt kedvező békére kilátás, és ez már a háború elején eldőlt.

Szavaiból az derült ki, hogy a Trianon előtti egy-két évben a forradalmi és ellenforradalmi Magyarországon a politikai erőknek nem volt valódi ráhatása az új határok megszabására. Varga Lajos ezeket a forradalmi és ellenforradalmi rendszereket elemezte előadásában, és kiemelte, hogy a polgári demokratikus forradalom megfelelt a szociáldemokrata párt elképzeléseinek. Kunfi Zsigmond, a szocdem párt 1918-as egyik vezetője akkoriban nem látott lehetőséget a szovjet típusú hatalomátvételre, vagyis a szociáldemokraták demokratikus úton gyakorolták volna a hatalmat. A kommunizmus, illetve a bolsevizmus importáru volt ekkor, Varga szerint azonban nem lehet tagadni: volt erre igény Magyarországon 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság rövid időre megalakult.

A zárszót mondó Sipos Péter ennek kapcsán kiemelte, hogy a Tanácsköztársaság 1919-es fegyveres ellenállása talán még javított is Magyarország helyzetén, mert a csehszlovák, román és délszláv igények nem mindegyike teljesült ezután. Így a szlovák határ ma nem Vácnál húzódik, a délszláv állam nem szerezte meg Pécset és a mecseki szénvidéket, illetve Románia nem jutott el a Maros torkolatáig (Szegedig).

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Itthon

Az LMP támogatja a Jobbik Trianon-vitanapját

Az LMP támogatja a Jobbik arra vonatkozó kezdeményezését, hogy Nemzeti együttműködés a Kárpát-medencében címmel politikai vitanapot tartson az Országgyűlés június 4-én, a trianoni szerződés aláírásának kilencvenedik évfordulóján.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó Trianon: bankostrom, tüntetés, revolverlövések

Óriási volt a nyugtalanság az országban a Trianon előtti napokban, 1920. június elején. Egy bankot is majdnem megostromoltak Pesten, tiltakozás volt az osztrák konzulátus előtt, és az egyik demonstráción revolverlövések is dördültek. Közben osztrák, csehszlovák, szerb és román diplomáciai jegyzékek fenyegették vagy vádolták a magyar kormányt.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó Trianon: három magyar kormányfő vitája

Egy szétesett ország töredékein vitatkoztak egymással a Nemzetgyűlésbe az év elején bejutott, addigra már lemondott miniszterelnökök, továbbá egy „majdnem-miniszterelnök” és a hatalmon lévő kormányfő 1920 májusának végén, néhány nappal a trianoni békeszerződés aláírása előtt. A téma a háborús felelősség és a békediktátum volt.

MTI Világ

Új Szó: kérdéses a révkomáromi Trianon-oszlop sorsa

Egyelőre kérdéses, hogy június 4-én leleplezhetik-e Révkomáromban a T.Ü.Kör polgári társulás által kezdeményezett Trianon-emlékoszlopot, mert a felállításához szükséges engedélyt visszavonták - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken.

Még mindig sokan használják szemetesnek a lefolyót

Még mindig sokan használják szemetesnek a lefolyót

Szolidaritási nyilatkozatban állnak ki a Corvinus polgárai is a Színművészeti mellett

Szolidaritási nyilatkozatban állnak ki a Corvinus polgárai is a Színművészeti mellett

Autókba szánt okos kijelzőt villantott a Huawei

Autókba szánt okos kijelzőt villantott a Huawei