Az euklidészi geometria legfontosabb axiómája, hogy a párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak. Pénteken reggel ez igazzá vált arra a finn-magyar atomerőmű építési összevetésre is, amivel a miniszterelnök szórakoztatta a Kossuth rádió hallgatóit.
Magyarország racionálisabban szemléli az ukrajnai válságot és a Moszkvához fűződő kapcsolatokat, mint több más európai ország - idézett orosz szakértőket kedden a Ria Novosztyi a ma aláírt paksi szerződésekkel kapcsolatban.
Aszódi Attila, az új paksi atomerőmű építésének kormánybiztosa bár rendre hivatkozott rá, részleteket egyetlen alkalommal sem árult el arról, milyen garanciák kerültek bele abba az orosz-magyar szerződéscsomagba, melynek aláírást kedden jelentette be, s melynek következményeként 2026-ban akár már mindkét új reaktort be lehetne kapcsolni.
Csőre töltötte a kormány a paksi atomerőmű-építést: 10 év múlva bekapcsolnák az első új reaktort. Ezt jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő, illetve Aszódi Attila, a téma kormánybiztosa azt követően, hogy aláírták azokat a magyar-orosz szerződéseket, melyekkel operatív szakaszba lép a Paks 2 projekt.
Vlagyimir Szergejev, Oroszország új budapesti nagykövete a Magyar Hírlapnak azt mondta: Paks bővítését semmilyen geopolitikai fejlemény nem veszélyeztetheti, és abban is biztos, hogy a magyar–orosz viszonyt nem kell átpolitizálni.
Versenyjogi panaszt tett az Európai Bizottságnál (EB) és vizsgálatot vár Jávor Benedek, a PM európai parlamenti (EP-) képviselője, mert szerinte ellenkezik az uniós joggal, hogy az orosz Roszatom nyilvános, nemzetközi pályáztatás nélkül bővítheti a paksi erőművet.
Az Együtt szerint teljesen új alapokra kell helyezni az ország külpolitikáját, aminek első lépésekként fel kell mondani a paksi szerződést.
Szijjártó szerint az erőmű bővítésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodások érvényben vannak, azokat semmilyen módon nem érintik a Kreml Ukrajna-politikája miatt hatályban lévő nyugati szankciók.
Ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett.
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult Jávor Benedek, mert véleménye szerint csorbult a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, amikor Kövér László házelnök nem engedte, hogy EP-képviselőként felszólalhasson a paksi bővítésről szóló parlamenti vitanapon.
A döntések lerövidítését szolgálja a közvetlen állami irányítás a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.
Tovább faragja a kormány az MVM szárnyait, de lehet, hogy csak a további tehervállalásokat osztják az államra – egy új cégen keresztül.
Miként lehetséges, hogy az új paksi atomerőmű ügyét és a felvetett megannyi kérdést körüljáró rendezvényen az amerikai, német, angol, holland, és osztrák diplomaták ott voltak, de a magyar kormány részéről senki nem volt jelen? Ha az oroszok tényleg új atomerőművet építenek Magyarországon, a beruházás sok tekintetben évtizedekre meghatározza az ország sorsát. Ezért is kellene tisztázni a közgazdasági-, biztonságpolitikai-, geopolitikai-, környezetvédelmi- és társadalmi kérdéseket. A kormány erre eddig nem volt hajlandó, így a réseket az Energiaklub a „Paksról komolyan” tematikus sorozattal igyekszik betömködni. A második alkalommal kiderült, hogy a témában jelenleg csak a bizonytalanság biztos.
A szakmai felügyelet már eddig is a Miniszterelnökség alá tartozott, miután idén júliusban a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztossá nevezték ki Aszódi Attilát. A paksi bővítéshez kapcsolódó hatáskörök átrendezésével az MVM újabb kulcsfontosságú területet veszíthet el.
A Roszatom reaktorépítési projektjeit a Greenpeace szerint nem csupán a megfelelő biztonsági ellenőrzési mechanizmusok hiánya és biztonsági aggályok, de késedelmek és költségtúllépések is jellemzik, csakúgy, mint a nukleáris iparág minden más szereplőjét a világ bármely részén.
Az orosz-magyar tárgyalások intenzitásában az elmúlt két és fél hónapban nincs változás, az orosz fél is úgy gondolja, hogy a paksi projektet nem befolyásolják az Oroszországgal szembeni uniós szankciók - jelentette ki Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Nagy Sándor, az MVM Paks II. Zrt. vezérigazgatója szerint ha minden a tervek szerint halad, az építkezés 2018-ban elindulhat.
A paksi atomerőmű-projektben hívő Orbán-kormány a szélerőművekben nem hisz. Pedig már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk e területen is – hogy a fejlett világot ne is említsük. Azért fordul el a kormány ettől, mert itt nem olyan könnyű sumákolni? Pedig már most is 340 ezer család áramát képesek megtermelni a magyar szélfarmok.
A Paksi Atomerőmű bővítését nem érinti az Oroszország elleni mostani nemzetközi szankciós csomag - mondta Aszódi Attila, az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos hétfőn a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában.
Az atomerőmű bővítéséért felelős kormánybiztos szerint Paks 2 előkészítését egyelőre nem befolyásolják az Oroszország elleni szankciók.
Benyújtott devizahiteles törvényjavaslat, füstbe ment húsos milliárdok, nem létező paksi háttérelemzések, percenként eldőlő trafikpályázatok, RTL-re rászálló NAV, devizahiteles döntés és Matolcsyék külföldön nyitnak irodákat. Orbánt pedig keresetlen szavakkal illetve egy lengyel cégvezér. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
