Online adatszolgáltatási kötelezettség
Külföldi vállalkozások esetén lehetőség vagy kötelezettség az online adatszolgáltatás?
Jávor Benedek közleményében az áll, hogy a tervezett paksi bővítéssel kapcsolatban eddig nyilvánosságra hozott megállapodások (mint az orosz-magyar egyezmény, illetve a hitelszerződés) nem tartalmazzák a válaszokat a beruházás legfontosabb kérdéseire.
Nem tudható jelenleg, hogy mennyibe kerül majd pontosan a létesítmény, mit épít fel (és mennyiért) a Roszatom, illetve mit kell a magyar államnak magára vállalnia a kiegészítő beruházások közül. A részletek az év vége előtt sebtében megkötött három megvalósítási megállapodásban lapulnak, ezeket azonban az Orbán-kormány 15 évre titkosította.
Fazekas István
Jávor Benedek az aláírás óta kéri a dokumentumokat az MVM-től, illetve a Paks II projektcégtől, ám az érintettek a papírok kiadását megtagadták, arra hivatkozva, hogy azokat az illetékesek titkosították. Ez azonban a politikus álláspontja szerint nem történhetett meg szabályosan, hiszen az atomerőmű ügyeiben született bírósági ítéletek sokasága tartalmazza, hogy az állami vállalat közfeladatot ellátó cég, amely közpénzekkel és közjavakkal gazdálkodik, így a szerződései – a személyes adatok kivételével – közérdekű adatnak tekintendőek.
Jávor ezért képviselői jogosítványaival élve betekintést kér a titkosított szerződésekbe, egyúttal pedig Péterfalvi Attilához fordul azt kérve, hogy az adatvédelmi hatóság kezdjen titokfelügyeleti eljárást, tisztázva, indokolt és törvényes volt-e a titkosítás. A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy 4000 milliárd forintot egy jogállamban nem lehet titokban elkölteni – a közpénzek felhasználóinak vállalniuk kell az átláthatóságot.
