2013-ra Németország napenergiából fedezte teljes országos energiaigényének 40 százalékát. 2022-ig bezárják az összes atomerőműveiket, és a teljes gazdaságuk energiaigényét átállítják a megújuló energiákra. Összefoglaljuk az 5 legfontosabb dolgot, amit a német napenergia hasznosításról tudni kell.
Megszállták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Fő utcai épületének portáját péntek délelőtt a paksi bővítés ellen tiltakozó Együtt-PM-es aktivisták.
A Fideszben örülnének, ha Paks kampánytéma lenne – a kormánypártban ugyanis úgy vélik, szempontjukból igazából nem is veszélyes az ügy, senki sem mozgósít, de eltereli a közbeszédet más kérdésekről. Az MSZP-ben még gondolkodnak, hogy mennyire kezeljék hangsúlyosan, az Együtt-PM és az LMP biztos, sokat foglalkozik majd Pakssal. A felmérések alapján egyelőre mindenkinek igaza lehet még.
Németországban nem is hallottak arról, hogy nekik (is) épülne Pakson a következő magyar atomerőmű. És bár a német ipart a felhasznált energia forrása nem igazán érdekli, a cégek inkább a hatékonyságnöveléssel törődnek. Meg azzal, hogy a kormány által előírt energiafordulathoz igazodjanak.
Az Együtt-PM szerint a paksi bővítésre szánt háromezer milliárd forintos hitel legalább hatvan százaléka visszakerül Oroszországba és nem a magyar, hanem az orosz gazdaságot fogja élénkíteni.
Németh Lászlóné a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a magyar cégek felkészítését a paksi atomerőmű bővítésében való részvételre.
Mióta elhagyta az országot, magyar politikával nem foglalkozott, arról sohasem írt. A paksi magyar-orosz megállapodás azonban nem hagyta nyugodni - írta a nol.hu-n megjelent levelében John Lukacs, világhírű amerikai történész.
A paksi bővítésről nem árultak el mindent az érdeklődő fideszeseknek, a rezsicsökkentés mértékének bejelentését pedig direkt az MSZP-kongresszus idejére időzítette Rogán Antal.
Nincs ember, aki tudja, hogy kifizetődő-e vagy sem az atomenergia. Nem létezik tudományos vagy bármilyen más szakmai bizonyítéka annak, hogy az atomenergia szerepének erős növelése révén egy-egy országban vagy régióban csökkenhetnek-e az energiaárak – mondja Paul Stevens professzor, a Chatham House agytröszt tudós-szakértője az Alapblognak adott interjújában.
Az orosz hitelfelvételt nem szabad az IMF-hitelhez hasonlítani – mondta ma reggel Orbán Viktor.
A kedden Moszkvában aláírt, az új paksi atomerőmű építésére vonatkozó államközi szerződés pontot tett egy évek óta lebegtetett téma első fejezetének végére. Érdemes azonban mindazt felidézni, ami 2007 óta történt addig, amíg Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott. Meg azt is, miként is állunk a kormányzati kommunikációban ezután majd gyakran hallható érvekkel.
Az ország szempontjából a lehető legkedvezőbb pénzügyi megállapodásra törekszenek, a pénzügyi tárgyalások a két új paksi erőművi blokk megépítéséről még nem zárultak le – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HírTV Magyarország élőben című műsorában kedden este.
Oroszország és Magyarország együttműködési megállapodást írt alá az atomenergia békés célú felhasználásáról, mely magában foglalja két új atomerőművi blokk megépítését Pakson – írja az Interfax orosz hírügynökség. A projekt megvalósítására 10 milliárd eurós keretösszegű hitelt kap Magyarország. A finanszírozás 80 százalékát az oroszok adják, 20 százalékát viszont Magyarországnak kell előteremtenie.
Szűk körű tárgyalással kezdetét vette kedden Orbán Viktor moszkvai munkalátogatása. A magyar kormányfőt Vlagyimir Putyin orosz államfő Moszkva környéki, novo-ogarjovói rezidenciáján fogadta. Az orosz elnök elmondása szerint Moszkvában egy sor dokumentumot készítettek elő aláírásra, amelyek reményei szerint hozzájárulnak a magyar-orosz kapcsolatok továbbfejlesztéséhez.
Paksnál szalagkorlátnak ment egy autó, a roncsaira átrepültek a sztráda másik, Budapest felé vezető oldalára is. A balesetben senki nem sérült meg, de a Pécs felé vezető oldalt egy óráig zárva tartják.
A magyar kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat Oroszországgal több évtizedes atomenergetikai együttműködése meghosszabbításának érdekében. A két állam megállapodásának célja a paksi atomerőmű kapacitásának hosszú távú fenntartása annak érdekében, hogy a lakosság és a gazdaság olcsóbb áramhoz jusson - mondta el az MTI-nek Lázár János a gazdasági és informatikai bizottság keddi budapesti ülése után. Az ülésen az ellenzék nem vett részt.
Szél Bernadett LMP-s képviselő szerint évszázados nemzetközi függést eredményezne az atomerőmű-bővítés a jelenlegi formájában.
Egy megawatt gázturbinás egység fajlagos beruházási költsége 125 millió forint. Elvileg ennek harmadából kijön a paksi atomerőművi blokkok üzemidő-hosszabbításának fajlagos költsége. Vagyis: egy blokk (500 MW) kevesebb, mint 20 milliárd forintból üzemeltethető tovább – írja a Napi Gazdaság.
Megkapta az építési engedélyt Belorussziában az Osztorvec atomerőmű egyes blokkja. Kettőt terveznek beindítani 2020-ra, 10 milliárd dollárt fizetnek érte az oroszoknak.
A magyar nukleáris erőműpotenciál felfutásáról évek óta egyre erősebben vizionál a regnáló kormányzat. Azt ugyan továbbra sem lehet tudni, hogy az „évszázad beruházása” milyen pénzből épülhetne meg, a napokban azonban világossá vált, hogy az új atomerőműből származó „olcsó áram” legalább a duplájára emelné a jelenlegi árakat.
