Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Példátlan méretű botrány robbant ki a Buda-Cash Brókerháznál: előbb razziázott a rendőrség, majd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azonnali hatállyal felfüggesztette a cég engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a társasághoz és a tulajdonosok érdekeltségébe tartozó, négy kisbankból álló DRB Bankcsoporthoz. A több ponton gyanúsan homályos történet lényege úgy rekonstruálható, hogy az MNB vizsgálódott a bankcsoportnál, visszaélésre utaló eseteket talált, és eljutott a Buda-Cashez. Arról is suttogtak, hogy önfeljelentéssel indult az ügy, és olyan pletyka is szárnyra kapott, amely szerint a cégnél a razzia előtt nyomokat tüntethettek el. A jegybank egyébként még egy január végén lezárt témavizsgálatban sem gyanította, hogy ekkora a baj.
A jegybank most azt állítja, hogy 100 milliárd forintnyi értékpapír „konkrétan nincs meg”, a cég átverte az ügyfeleket, és mintegy másfél évtizeden keresztül meghamisította a felügyeletnek küldött adatokat. A botrányból egy kisebb bankrohammal fenyegető helyzet alakult ki az érintett kisbankoknál: az MNB előbb egymillió forintban korlátozta a kivehető betétek összegét, aztán bankszünnapot rendelt el, majd 60 ezer forintban limitálta a kivehető pénzeket. Nem csoda, hogy csütörtökön reggelre feszült ügyfelek verődtek össze a bankok fiókjainál. Az önkormányzatok is komoly slamasztikába kerültek, csomó pénzük bennragadt egy időre. A történetből soha nem látott, 100 milliárd forintos, 90 ezer betétest érintő kártalanítási akció kerekedhet, és a hvg.hu értesülése szerint már jövő héten elkezdődhet. Erre utal egyébként az is, hogy pénteken válságstábot hívott össze az MNB.
Csütörtökön, este 8 órakor jelent meg a parlament honlapján az a törvénymódosító csomag, melyről az Országgyűlés törvényelőkészítő bizottsága pénteken reggel 9 órától szavazott. A Paks II. projekttel kapcsolatos paramétermódosítások közt szerepel, hogy az eredetileg 15 évben meghatározott dokumentumtitkosítást 30 évre emelik. A parlamenti bizottságban az ellenzéki javaslatokat - melyek összességében nagyobb nyilvánosság lehetőségét kérték az ügynek - a kormánypárti többség leszavazta. A pakkot viszont a kormányzati terveknek megfelelően a kormánypárti többségű szervezet a támogatásáról biztosította. Az esemény legabszurdabb érvelését Aradszki András (kormánybiztos) adta elő: azzal érvelt, hogy épp a szigorúbb titkosításoktól lesz transzparens a jelenlegi árfolyamon számolva 3,7 billió forint közpénzből (+az orosz hitel kamatai) építeni tervezett beruházás.
Orbán veje is legalább olyan arányban hízott az EU-s támogatások emlőin a Fidesz kormányra kerülése óta, mint Simicska Lajos vagy a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc; a három vállalakozó sok esetben verseny nélkül nyert irdatlan pénzeket - írta a kirúgott origósokból alakult Direkt36 tényfeltáró újságíró csoport. Az első anyaguk, melyet a 444.hu közölt, mintegy 300 állami megbízás dokumentumainak feldolgozásával készült, és azt találták, hogy a Simicskához kötődő cégek érték alapján 67-88, a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív társaság 94, Mészáros Lőrinc építőipari birodalma pedig 99 százalékban uniós pénzből nyerték a megbízásaikat. Csak a Simicska cégek több száz milliárd forintnyi uniós támogatást kaptak.
Elhúzódónak tűnik a kormány és a multiláncok háborúja: egyre-másra jönnek a válaszlépések az áruházak részéről. Nem hagyja magát sem a Lidl, sem a Spar, sem a Praktiker, ki a hétköznapi nyitva tartás hosszabbításával, ki a vasárnapi kritériumoknak megfelelő boltok nyitásával válaszol. Az Auchan is nyilvánvalóvá tette, hogy nem adja meg magát. Ráadásul onnan kaphatnak segítséget, ahonnan nem várhatták: az állami tulajdonú MÁV nyitottnak mutatkozik arra, hogy befogadja a hipereket, ingatlanjaira ugyanis nem vonatkozik a vasárnapi tilalom. Mindeközben enyhe késéssel a sokáig bizakodó Metro számára is világossá tették, hogy nem lehet nyitva vasárnap, egy hazai hálózat pedig leépítésekről számolt be.
Új dimenziót nyit a dohányzásellenes harcban Írország: 2017-től egyencsomagolást vezetnek be a szigetországban a cigarettára. Vagyis: minden cigi ugyanolyan lesz. A héten elfogadott törvény szerint a dohánytermékeken csak a márkanév szerepelhet, azon kívül semmilyen egyéb márkajelzés nem. A legnagyobb írországi dohányipari cég, a JTI Ireland már a dublini döntés előtt jelezte: készen áll a bíróságon megvédeni a jogait.
Éjszakánként 210 ezer forintért kibérelhető Magyarország legkisebb önálló települése, a Veszprém megyei Megyer – olvasható egy hirdetés szövegében. A mindössze 20 házas faluban egy hétvégére a bérlőké lehet hét ház, két napra akár azt is lehetővé teszik a jövevényeknek, hogy alpolgármesteri posztot kapjanak, beleszóljanak a közügyekbe, és az utcaneveket is megváltoztassák.
Egy hete lefagyott az adóhatóság egyik elnökhelyettese és szóvivője azon a sajtótájékoztatón, ahol a HVG azt kérdezte tőlük, hol tart, illetve: mi az eredménye annak a 3 hónapja ígért belső vizsgálatnak, amely Vida Ildikó NAV-elnök amerikai kitiltási botránya miatt indult. A kínos magyarázkodást akkor a sajtószóvivő azzal próbálta menteni, hogy azt mondta: „egyéb kérdéssel nyugodtan lehet fordulni a sajto@nav.gov.hu címre, várjuk ezeket a megkereséseket, köszönjük”. Aznap délután eljuttattuk a kérdéseinket írásban is az adóhatósághoz, de válasz a kérdésre azóta sem érkezett.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiperelte, hogy nyilvánossá váljanak a Malév pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló dokumentumok. A terjedelmes anyagból kiderül, miként próbált az állam ügyeskedni, hogy egy másik cégként, a tartozásaitól megszabadulva, kínai és magyar befektetői háttérrel repüljön tovább a Malév. A sikerhez 100 millió euró, és a kínai fél hiányzott, ennek híján a patinás légitársaság csak 2012. februárig bírta, a dolgozók utcára kerültek, az utazók jegyei a levesbe, az orosz állami bank pedig ma is fut a 110 millió eurója után.
A hét képe:
Ismét erősen sugárzó víz folyik a Csendes-óceánba a négy éve megsérült fukusimai atomerőműnél. Az üzemeltető japán cég megint nem tudja, hol ereszt a védelmi rendszerük. Az i24news vasárnap délutáni jelentése szerint a fukusimai erőmű érzékelői a máskor mért szint 50-70-szeresét mértek, ugyanakkor ezt a folyadékot beleengedték a Csendes-óceánba. A szivárgást egy vízelvezető csatornánál mutatták a műszerek – ahol elvileg csak eső és talajvíz gyűlt össze és folyt be az óceáni öbölbe.
AFP / The Yomiuri Shimbun / Masamine Kawaguchi
