A Barbie című film valójában egy csapda, egy nagyon okosan felépített, rikító rózsaszín kelepce. Sokan lesznek, akik sosem számítottak volna arra, amit ad ez az elvileg egy gyermeteg játékbabáról szóló film – és ez benne a legjobb. Kritika.
A színész egy podcastban beszélt a karrierje nehézségeiről, a Metoo korában jelenlévő generációs különbségekről és a változás természetéről.
Emmy Eklundh svéd populizmuskutató a hvg360-nak adott interjúban arra hívja fel a figyelmet, hogy – mintha csak Orbán Viktor emlékezetes mondatát idézné – a Fidesznél nem azt kell figyelni, amit mond, hanem amit csinál: bár a pozitív családpolitika üzenete cirógatja a lelket, valójában a patriarchátusért vívott harcról szól, arról, hogy az erős férfiak megvédjék azt, ami az övék – a nőket, a gyerekeket és a nemzetet. Eklundh nem lát semmi különöset abban, hogy a Fidesz a maga módján pénzt oszt, szerinte jó helyen nyitotta ki a fasizmus tankönyvét. Azt viszont furcsállja, hogy az ellenzék a bizonytalan választók megnyerése érdekében felveszi a jobboldal témáit, mint mondja, hazai pályán nem lehet legyőzni a Fideszt, ellenfelének erre inkább egyfajta radikális baloldali politikával lehet esélye.
Schobert Norbert egy nagyon is élő és valóságos közeg terméke, ezért hiába a felháborodás, tulajdonképpen nincs a megnyilvánulásaiban semmi meglepő. Megnéztük, hogyan tükröződik a mondataiban a társadalom, amelyben élünk.
Bár manapság már nem olyan éles a határ a női és a férfi szerepek között, a technológiai vállalatok halványan továbbra is különbséget tesznek köztük. Például azzal, hogy javarészt női hangú digitális asszisztenst működtetnek.
