Kedden elfogadta a parlament a hosszú hónapok tiltakozásait kiváltó státusztörvényt, miközben a Kossuth téren pár tucat pedagógus, diák, és a gyerekek jövője miatt aggódó szülő gyűlt össze.
A tárca továbbra is Brüsszeltől várja a pedagógusok béremelésére szánt pénzeket.
A képviselők 136 igen, 58 nem, 0 tartózkodás mellett, a kétharmados többséget igénylő részekkel együtt fogadták el a tanárokat érintő jogszabályt.
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.
Július 4-én szavaz az Országgyűlés a bosszútörvénynek is csúfolt jogszabályról, ez idő alatt demonstráció lesz a Kossuth téren.
A törvényjavaslat elfogadása előtt kaptak egy apró engedményt a pedagógusok. Viszont az általuk leghangosabban kritizált részei a törvénynek ugyanúgy megmaradnak.
Az eredmények változásában az Oktatási Hivatal szerint a koronavírus-járvány is jelentős szerepet játszhatott. Tanárhiányról nem beszéltek.
Gyorsabb lenne felsorolni, hogy milyen tantárgyhoz van elég pedagógus a székesfehérvári intézményben.
„A kormány nyitott minden ésszerű, szakmai alapon álló javaslat megfontolására, ami vonatkozik a pedagógusok másik intézményben történő átmeneti munkavégzésével kapcsolatos javaslatokra is” – közölte a belügyi tárca.
Maruzsa Zoltán korábban a polgári engedetlenkedésért kirúgott tanárok erkölcsi alapjait bírálta. Most, hogy kiderült, a munkahelyén a hazudozás egy bevett szokás, a kirúgott tanárok levélben kérdeznek rá Maruzsa erkölcsi alapjaira.
A bizottság négy fontosabb ponton vár változtatást.
A javaslatban összekevertek valamit, így nem osztás, hanem szorzás van a végén.
A szervezet szerint azért van szükség erre a szótárra, hogy mindenki értse a kormány kommunikációját.
A héten a parlament tárgyalni fogja a státusztörvény néven emlegetett törvényjavaslatot, ami kedvezőtlenebb helyzetbe hozza majd a pedagógusokat annál, amiben a tiltakozássorozat kezdetekor voltak. Miközben a kormány úgy állítja be, mintha pusztán a béremelés megoldaná a közoktatás problémáit, valójában a jogszabály áterőltetésével még kockáztatja is a pedagógus-béremelésre szánt uniós forrásokat. A törvény tartalma és a valódi egyeztetés hiánya is szembemegy az Európai Unió felé tett vállalásokkal. A tiltakozásokban részt vevők számánál jelentősen többen elégedetlenek, a feszültséget csak ideig-óráig lehet elfojtani.
A három legnagyobb tanügyi szakszervezet május óta sztrájkolt. A lezárás feltételeiről most sikerült megegyezni – jelentette be a vasárnapi rendkívüli kormányülés elején a miniszterelnök.
Újra alapjaiban változtatja meg a közoktatást az Orbán-kormány. A pedagógusok jogállásáról szóló törvénytervezetet már benyújtották a parlamentnek, de a kapcsolódó rendeletek és főleg a költségvetési források fájóan hiányoznak.
Már a parlamenthez került a javaslat, de a szakmai szervezetek számára továbbra is sok a nyitott kérdés.
Kedd éjjel jelent meg a parlament honlapján a pedagógusok új életpályájáról szóló, de csak státusztörvényként emlegetett javaslat. A benyújtó Semjén Zsolt, előadóként a belügyminisztert jelölik.
Az új életpályamodellről szóló, státusztörvényként is elhíresült törvényjavaslat elemeit ismerteti a levél. Szó van benne a többi között a béremelésről, a szabadságok növeléséről, de arról is, hogy a pedagógusok munkaterhe a jövőben nem fog változni, és visszahozzák a fegyelmi eljárásokat, valamint jön a teljesítményalapú bérezés.
