Jogaikat követelő tanárok
Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed. Kövesse cikksorozatunkban a friss híreket, riportokat, interjúkat, elemzéseket.
Apróbb, kedvezményként felmutatható módosítások után, de alapjaiban változatlan tartalommal fogadta el a kormánypárti kétharmad a pedagógusok státusztörvényét, amely ellen tanárok, diákok, szülők több ezren, hónapokon át tüntettek. Az ellenzék által “bosszútörvénynek” hívott szabályozási csomag erővel igyekszik úrrá lenni az oktatási ágazat rendszerszintű problémáin – amelyeket vagy eleve a Fidesz–KDNP-kétharmad okozott, vagy 12 év alatt sem javított ki.
A kormányzat nyilvánosan nem vesz ugyan róla tudomást, de a recsegő-ropogó rendszer egyik legdrámaibb tünete a beígért fizetésemelés ellenére a pályát – és sokszor az országot is – elhagyó pedagógusok tömege. Sok iskolában már most is megoldhatatlan nehézséget jelent a szakos tanárok hiánya, máshol majd csak azután lesz ez igazán érezhető, ha a státusztörvény elleni tiltakozásul felmondását kilátásba helyező több ezer pedagógus be is váltja ígéretét, és kilép a rendszerből.
Törley Katalin a Fülkében: „A kormánynak 12 éve volt az oktatás reformjára. Akkor mégis, kit kritizáljak?"
A pedagógusok tiltakozása reform helyett a szakmába még egyszer belerúgó státusztörvényhez vezetett - nagyon tömören így foglalható össze mindaz, ami 2023-ban történt a pedagógusokkal. Arról, hogy hogyan jutottunk ide, és hogyan tovább innen, Törley Katalint kérdeztük közéleti podcastunkban.
Olyan ma a közoktatás, mint egy bántalmazó kapcsolat
Vannak, akik meg sem várták a státusztörvény elfogadását és már a tanév közben, vagy a végén, éppen a napokban felmondtak. „Múlt héten még érettségiztettem, ma letudtam a tanévzáró értekezletet, és beadtam a felmondásomat, így július végével megszűnik a munkaviszonyom. Egy éve érlelődött bennem, van-e más kiút ebből, de a státusztörvény volt az utolsó csepp” – mondta a történelem-latin szakos Mónika, aki 23 éve ugyanabban a budapesti elitgimnáziumban tanított, amelynek egykor diákja is volt. Döntése legnehezebb részének az erkölcsi dilemmát tartja:
az az etikusabb, ha marad és próbál küzdeni a jelenlegi oktatási rendszer ellen, vagy kilép belőle, és így legalább nem tartja fenn azt?
Nem volt kétsége afelől, hogy a státusztörvényt megszavazzák, épp ezt nem akarta megvárni nem csak saját maga, de a diákjai miatt sem. Ha ugyanis a következő tanév elején mondott volna fel, novemberig kellett volna tanítania, ekkor pedig sokkal nehezebb betölteni a megüresedett állást, „iszonyat szemétség lett volna az iskolával szemben”. Diákjainak és kollégáinak az utolsó tanítási héten mondta el, hogy távozik, és bár közösen sírtak, azt érezte, mindenki értette, mi vezetett ide.
