A szélsőjobboldali politikus szerint sok évtizedes tabu dőlt meg, az abortusz 1956-os szabályozása óta először történt Magyarországon „életpárti elmozdulás”.
A belügyminiszter a magzati életműködés beazonosításához köti az abortusz végrehajtását.
Nemcsak viszi a pénzt, hanem hasznot is hoz, ha az oktatásra költ az ország – mond ellent Horváth Péter, a kormány gründolta Nemzeti Pedagóguskar elnöke Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek. A bérvita és a tanárhiány ellenére a közoktatás összeomlásáról szóló világvégejóslatokat túlzóknak tartja. Interjú.
Ma a nyelvtudás, a digitális írástudás, a rugalmas tanulási képesség, a szociális kompetenciák erősítése és a kreativitás ad biztos tudást, a rapid modernizáció korában minden más könnyen elavulttá válhat A fizikai és az emberi tőke együtteséből az utóbbinak lett primer szerepe. Az ország akkor lesz versenyképes, ha az alapoktatás megteremti ennek esélyét. Vélemény.
Július közepén kellett volna megkapnia a harmadik negyedéves támogatást az ÖRO-nak. A szervezet elnöke szerint az idő szorít, augusztus 20-ig be kell fizetniük a közüzemi számlákat és az alkalmazottak utáni járulékokat.
Mondvacsinált indokokkal is leplezik a kórházak a szakemberhiányt ahelyett, hogy vállalnák a valóságot. A rendszer nagyon széttöredezett, nincs elég orvos és ápoló ennyi helyhez, Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász szerint legfeljebb 50 kórházra volna szükség a mostani 89 helyett. A Belügyminisztérium elkezdett az egészségügy átalakításáról beszélni, de kérdés, mit lép végül a kormány. A Magyar Orvosi Kamara titkára, Svéd Tamás szerint már annyi a publikus probléma, hogy a be nem avatkozás politikai kockázata nagyobb.
Takács Péter államtitkár korábban arról beszélt, feltételekhez kötnék a törvényben garantált emelést.
A belügyi körök megkérik az árát, hogy pacifikálják a társadalmat, ebben a bizniszben még Mészárosnak és Garancsinak is hátrébb kell húzódnia.
Tökéletes toborzóvideót forgatott a rendőrség.
A közoktatás összes baja között csak marginális problémát jelentenek az ország településeinek már csak kevesebb mint felében működő kisiskolák. Ezek bezárása spórolást nemigen jelent, a tanárhiányt nem oldja meg, az oktatás minőségét sem fogja javítani, ám súlyosbíthatja a rendszer társadalmi problémáit.
Az iskolaszerkezet átalakításának Pintér Sándor által megszellőztetett terve a kormánypárton belül is politikai feszültségeket okozhat, pedig a bezárni tervezett kisiskolák csak marginális problémát jelentenek a közoktatás összes baja között.
Helyet kell csinálni a Völner-ügyben is eljáró, de a kormányalakítás után „kicsontozott” Nemzeti Védelmi Szolgálat embereinek – ez állhat a Nemzeti Nyomozó Irodán belüli vezetőváltás mögött.
Maruzsa Zoltán szerint a romló gazdasági környezetben kisebb lesz a munkaerőpiac elszívó hatása.
„A határvadászok toborzása csak a kormány döntését követően kezdődhet meg, a részletek (szervezet, jogviszony, feladatkörök stb.) kidolgozása még folyik.”
Indoklás nélkül, azonnali hatállyal váltották le Opauszki Andrást a Nemzeti Nyomozó Iroda éléről, ahová tavaly szeptemberben nevezték ki.
A juttatás a katonákra, valamint az egészségügyben és a szociális szférában dolgozókra nem terjed ki – velük külön fog majd foglalkozni a szlovák kormány.
A belügyminiszter a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadegyetemén arra utalt, hogy keresik az iskolai osztályok optimális méretét.
Ciklusok óta politikai okokból halogathatja a kormány a tervet, hogy kis vidéki iskolák felső tagozatait összevonja. Most azonban maga az oktatásügyet átvevő miniszter vetette fel: nézzék meg, kell-e ennyi iskola. A hvg360 kérdésére közölték, Pintér a köznevelés területén is megfogalmazta célkitűzéseit, a vonatkozó terveknek nyáron el kell készülniük. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.
